A munkavégzéssel eltöltött idő a munkavállalók életének jelentős részét teszi ki, hiszen általános munkarend esetén a munkavállaló az adott napjának legalább harmadát a munkahelyén tölti el. A napi nyolc órán kívül azonban sokak esetében jelentős mértékűnek tekinthető a munkába járással eltöltött idő is, így nagy jelentősége van annak, hogy pontosan mely időszakok minősülnek munkaidőnek, és mely időszakok nem. A gyakorlatban számos félreértés kering azzal kapcsolatban, hogy mely munkaköröknél ismerhető el munkaidőként az utazási idő, holott a kérdésben már az Európai Unió Bírósága is állást foglalt.

(tovább…)

Azoknak lett igazuk, akik kételkedtek abban, hogy a reklámadó-törvény örök álomba szenderül az Európai Bizottság 2016. év végén megfogalmazott kritikája miatt. Ugyanis március 28-án késő délután benyújtotta a kormány a reklámadó törvényt módosító javaslatát. Az indokolás értelmében a kormány nem ért egyet az EU határozatával és jogorvoslattal élt, azonban mivel az nem bír halasztó hatállyal, a vita rendezéséig a határozatnak megfelelően módosítják a törvényt.

(tovább…)

A társadalombiztosítás területén, akár az egészségbiztosításban, akár a nyugellátásoknál, akár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainál az ellátások összege több ellátásfajtánál egy általános mérőszámhoz igazodik, nem a jogosult egyéni jövedelméhez. Ilyen általános mérőszám a minimálbér, illetve az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Ezen túlmenően bizonyos ellátások ún. fix összegűek, szintén nem az egyéni keresetektől függenek, hanem mindenki számára azonosan kerülnek meghatározásra.

(tovább…)

1. Milyen illetékkedvezményekkel élhetnek az élettársak?

Tekintve, hogy a jogszabályok azonos szabályokat határoznak meg a bejegyzett élettársakra és a házastársakra, az illetéktörvény házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra is irányadóak, vagyis ugyanazok az illetékkedvezmények és mentességek illetik meg őket.

(tovább…)

Alvó cégek, székhelyszolgáltatók, közösségi értékesítők, off-shore gyanúval érintett adózók, online pénztárgép használatára kötelezettek, áfakulcscsökkentésben érintettek ellenőrzésére fordít fokozott figyelmet 2017-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – derül ki a Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára által ismertetett ide ellenőrzési irányelvekből.

(tovább…)

Komoly mulasztási bírság járhat, ha a kapcsolt vállalkozások bejelentése nem történik meg az adóhatóság felé. Egy céget akár többszörösen is 500 000 Ft-ig terjedő bírsággal büntethet a NAV, ha nem fordít elég figyelmet a bejelentési kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkből kiderül, kiket és mikor érinthet ez a veszély és hogyan lehet elkerülni a mulasztási bírságot.

(tovább…)

Bevallásifilozófia-váltás, hogy a bevallási folyamat irányának megfordításával az állami adóhatóság elkészíti a magánszemélyek éves adóbevallásának tervezetét – olvasható az Adóvilág legfrisebb számában. A cikk részletesen bemutatja az új bevallási rendszert. Az adóhatóság csak abban az esetben várja a magánszemély aktív közreműködésével a bevallása benyújtását, ha a bevallási tervezet adataihoz képest eltérő a tényleges adókötelezettsége – írja az Adóvilág cikke.

(tovább…)

Új adatszolgáltatási kötelezettség!
Január 31-ig adatot kell szolgáltatni a 16K71-es nyomtatványon azon magánszemélyekről (M-es oldalakon), akik 2016 évben eredménytartalékból emelték meg a törzstőkét.

(tovább…)

 A 2015-ben bevezetett Elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER) több alkalommal módosították, mire a jogszabályi környezet és az EKÁER online rendszere elérte a mai formáját.  A 2016-os módosítások azonban bizonytalanságot is okoznak a jogalkalmazásban, amelyek szankcionálási kockázatot jelenthetnek a társaságok számára.

(tovább…)

Több idei módosítás – például az egy hete benyújtott törvényjavaslat is (amelyről várhatóan ma szavaz az Országgyűlés –rendelkezik a szociális hozzájárulási adó 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő módosításairól. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

Szocho-csökkentés
A múlt héten benyújtott T/13159. számú törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke várhatóan 27 százalékról 22 százalékra csökken, majd 2018. január 1-jétől tovább mérséklődik 20 százalékra.

(tovább…)