Jelentős változásokat hozott az új K+F adókedvezmény – már most érdemes felkészülni
A jövőre érvényesíthető adókedvezmény kapcsán a vállalatoknak már most érdemes elkezdeni a felkészülést. Ugyanis fontos, évekre szóló döntéseket kell meghozni, ha élni szeretnének az új adókedvezmény adta lehetőségekkel – hívja fel a figyelmet a Deloitte Magyarország.
IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére
Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.
A csőd- és a felszámolási eljárás számvitele
A követelésekről általában, a követelések értékeléséről és a csődeljárás számviteléről olvashat többek között az Adó-kódex legfrissebb számában.
Áfa: mikor beszélhetünk teljesítésről?
Egyes ügyletek tényállását maga az Áfa tv. tartalmazza, de vannak olyanok is, amelyek nem az Áfa tv-ben, hanem egyéb jogszabályban – vagy adott esetben – a felek szerződésében kerülnek szabályozásra. A következőkben áttekintünk néhány olyan tényállást, amelynek teljesüléséhez szükséges tényállási elemeket maga az Áfa tv. tartalmazza.
SZÉP-kártya juttatása iskolaszövetkezeti tag részére
Adhat-e SZÉP-kártyára támogatást a diák munkavállaló tag részére az iskolaszövetkezet? Van-e arra lehetőség, hogy a SZÉP-kártya juttatását egy olyan társaság biztosítsa a magánszemély részére, amely az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás alapján foglalkoztatja a magánszemélyt? Az Adó szaklap szakértője válaszol.
Érdemes visszaigényelni a behajthatatlan követelésekre jutó áfát
Bár már 4 éve adott a lehetőség, még mindig kevesen gondolnak arra, hogy a behajthatatlan követelésekre megfizetett áfát visszakérjék az adóhatóságtól. Érdemes pedig megfontolni ezt a lehetőséget, mert az ehhez szükséges eljárás nem bonyolult, és a legtöbb esetben sikeresen zárul– tájékoztat a Niveus Consulting Group.
Az idénymunkát, alkalmi munkát is be kell jelenteni
Népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, júliusban 350 ezren dolgoztak így; az adózása is egyszerű és kedvezményes ennek az foglalkoztatási formának, de nagyon sokat kockáztat az, aki elfelejti bejelenteni az alkalmi munkavállalóját – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
NAV: a lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani
A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja kapcsán a hosszú távú lakáskiadás legfőbb szabályait összefoglaló közleményében.
A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
Kisokos a kamatjövedelemről
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a kamat közgazdasági definíciójától (az idegen pénz „használati díja”) részben eltérő módon határozza meg az alkalmazása során kamatjövedelemnek minősülő bevételeket. Az Szja tv. kamatra vonatkozó meghatározása alapján kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is) (Szja tv. 3. § 24. pont).