A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
Kisokos a kamatjövedelemről
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a kamat közgazdasági definíciójától (az idegen pénz „használati díja”) részben eltérő módon határozza meg az alkalmazása során kamatjövedelemnek minősülő bevételeket. Az Szja tv. kamatra vonatkozó meghatározása alapján kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is) (Szja tv. 3. § 24. pont).
A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
A szünidei diákmunka és a nyugdíj kapcsolata
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
Szünidei munka – többféle lehetőség
Számos lehetőség áll rendelkezésre a diákmunka módjának megválasztásához. Lehet dolgozni munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében, vagy diákszövetkezet tagjaként.
Ebben az írásban a leggyakrabban választott foglalkoztatási formák kerülnek bemutatásra.
A családi kedvezmény érvényesítésének speciális esetei
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a a családi kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről a családi pótlékra saját jogon jogosult, rokkantsági járadékban részesülő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek esetében.
Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő gyermekük, nagykorú hozzátartozójuk után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozó szabályokat elég gyakran helytelenül alkalmazzák, ezért a következőkben igyekszünk segítséget nyújtani a családi kedvezmény érvényesítéséhez.
Megkésett, hiányos szja-bevallás: mit tehet az adózó, ha kicsúszott a határidőből?
Előfordulhat, hogy a magánszemély elfelejti beadni az szja-bevallását, vagy önhibáján kívül nem tud határidőben eleget tenni kötelezettségének. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia az adózónak, ha egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen nyújtja be a bevallását, vagy fizeti meg az adót.
A személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet érdemes május 21-e előtt átnézni
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által készített szja-bevallási tervezetet május 21-én éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni, a teendőket nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni – közölte a NAV kedden.
Adózás az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelem után
Egyszerűsített foglalkoztatásnál – alapesetben – a közterhet a munkáltatónak kell megfizetnie, munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napja után. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkavállalónak is keletkezik plusz kötelezettsége – hívja fel a figyelmet a NAV.
Bizonyos összeghatár fölött ugyanis megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.
Mit jelent a minimálbér összege a nyugdíjaknál?
A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.
A nyugellátások területén ez a hatás három helyen is megtalálható: a megállapodás-kötéssel kapcsolatos rendelkezéseknél, a szolgálati idő szabályainál, és rokon területként a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység összeghatáránál.
Ezekben az esetekben a minimálbér összegének változása maga után vonja a vonatkozó rendelkezések változásait is.
Osztalékfizetés kiva alatt
Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.
Hírlevél feliratkozás
