IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére
Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.
A csőd- és a felszámolási eljárás számvitele
A követelésekről általában, a követelések értékeléséről és a csődeljárás számviteléről olvashat többek között az Adó-kódex legfrissebb számában.
Áfa: mikor beszélhetünk teljesítésről?
Egyes ügyletek tényállását maga az Áfa tv. tartalmazza, de vannak olyanok is, amelyek nem az Áfa tv-ben, hanem egyéb jogszabályban – vagy adott esetben – a felek szerződésében kerülnek szabályozásra. A következőkben áttekintünk néhány olyan tényállást, amelynek teljesüléséhez szükséges tényállási elemeket maga az Áfa tv. tartalmazza.
SZÉP-kártya juttatása iskolaszövetkezeti tag részére
Adhat-e SZÉP-kártyára támogatást a diák munkavállaló tag részére az iskolaszövetkezet? Van-e arra lehetőség, hogy a SZÉP-kártya juttatását egy olyan társaság biztosítsa a magánszemély részére, amely az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás alapján foglalkoztatja a magánszemélyt? Az Adó szaklap szakértője válaszol.
Érdemes visszaigényelni a behajthatatlan követelésekre jutó áfát
Bár már 4 éve adott a lehetőség, még mindig kevesen gondolnak arra, hogy a behajthatatlan követelésekre megfizetett áfát visszakérjék az adóhatóságtól. Érdemes pedig megfontolni ezt a lehetőséget, mert az ehhez szükséges eljárás nem bonyolult, és a legtöbb esetben sikeresen zárul– tájékoztat a Niveus Consulting Group.
Az idénymunkát, alkalmi munkát is be kell jelenteni
Népszerű az egyszerűsített foglalkoztatás, júliusban 350 ezren dolgoztak így; az adózása is egyszerű és kedvezményes ennek az foglalkoztatási formának, de nagyon sokat kockáztat az, aki elfelejti bejelenteni az alkalmi munkavállalóját – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
NAV: a lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani
A lakáskiadáshoz nem kell feltétlenül adószámot kiváltani, hacsak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán a kiadó ingatlanok piacának csúcsszezonja kapcsán a hosszú távú lakáskiadás legfőbb szabályait összefoglaló közleményében.
A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
Kisokos a kamatjövedelemről
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a kamat közgazdasági definíciójától (az idegen pénz „használati díja”) részben eltérő módon határozza meg az alkalmazása során kamatjövedelemnek minősülő bevételeket. Az Szja tv. kamatra vonatkozó meghatározása alapján kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is) (Szja tv. 3. § 24. pont).
A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra
Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)
Hírlevél feliratkozás
