Az EKÁER-módosítások a gyakorlatban

 A 2015-ben bevezetett Elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER) több alkalommal módosították, mire a jogszabályi környezet és az EKÁER online rendszere elérte a mai formáját.  A 2016-os módosítások azonban bizonytalanságot is okoznak a jogalkalmazásban, amelyek szankcionálási kockázatot jelenthetnek a társaságok számára.

A 2015-ben bevezetett Elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszert (EKÁER) több alkalommal módosították, mire a jogszabályi környezet és az EKÁER online rendszere elérte a mai formáját. A 2016-os módosítások már nem az EKÁER fő szabályait változtatták meg, hanem annak működését kívánták hatékonyabbá tenni. Ezek a módosítások azonban bizonytalanságot is okoznak a jogalkalmazásban, amelyek szankcionálási kockázatot jelenthetnek a társaságok számára.

Többletteher az új szereplőkre – új EKÁER-kötelezettség 2017. január 1-jétől

A 2017. január 1-jétől hatályos új EKÁER-szabály kihívás elé állíthat egyes adózókat, többlet EKÁER-kötelezettséget róva többek között az újonnan alapított magyar társaságokra, a gazdasági tevékenységüket Magyarországon megkezdő külföldi társaságokra (azaz az áfa regisztrációkra), illetve az áfakörbe újonnan belépőkre.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénybe („Art.”) implementált új szabály szerint ugyanis kockázati biztosítékot köteles fizetni az ún. „új kötelezett” az általa teljesített Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén — az első [EKÁER] bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett.”
Ezen új rendelkezés szerint tehát az új kötelezettek kockázati biztosítékot kötelezettek nyújtani 2017. február 15-e után minden esetben az EKÁER-köteles, Közösségen belüli termékbeszerzéshez és belföldi termékértékesítéshez kapcsolódó fuvarozásaikkal kapcsolatban az első EKÁER bejelentésüktől számított 180 napos periódusban. Ez a határidő hosszabbodhat, amennyiben az új kötelezett nem teljesít összesen 10 bejelentést ezen 180 nap alatt, ebben az esetben ugyanis mindaddig köteles az új szabály szerint kockázati biztosítékot nyújtani, amíg a tízedik EKÁER-bejelentést meg nem tette.

Kiket érint az új szabály?
Az új kockázati biztosítéknyújtási kötelezettség a január 1-jétől hatályos, új fogalomként bevezetett ún. „új kötelezetteket” érinti.
Az „új kötelezett” az az adózó, amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben EKÁER-bejelentést nem tett, és
ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be – ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be –, vagy
ebben az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.

 

De mit is jelent ez az új szabály?
Összefoglalva azt, hogy az „új kötelezetteknek” még jobban kell figyelniük az EKÁER bejelentéseknél, a szabály célja ugyanis éppen az volt, hogy az ő tevékenységük átláthatóbb és kockázatmentesebb legyen. Nekik ugyanis a főszabály szerinti 180 napban minden esetben kockázati biztosítékot kell nyújtani a szabállyal érintett EKÁER-köteles fuvarozásaik kapcsán. Az új szabály azonban értelmezési bizonytalanságot okoz: ennek olvasatában ugyanis felmerülhet, hogy minden egyes érintett fuvarozásra kell kockázati biztosítékot nyújtani, függetlenül attól, hogy kockázatos vagy nem kockázatos termékeket fuvaroznak.

Az Elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerről szóló 5/2015 (II.27.) NGM rendelet („EKÁER rendelet”) kockázati biztosíték kalkulációjára vonatkozó szabályai ugyanakkor nem változtak: e szerint a kockázati biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az aktuális EKÁER-bejelentésben foglalt és az azt megelőző 45 napban kért (és még érvényes) EKÁER-számokban foglalt kockázatos termékek együttes adó nélküli ellenértékének 15 százalékát.

Felmerül a kérdés tehát, hogy az „új kötelezettek” által nyújtandó kockázati biztosítékra milyen számítási módszer alkalmazandó.

Úgy gondoljuk, hogy az „új kötelezettek” által nyújtandó kockázati biztosíték számításának módszerére a fenti, eredeti szabály alkalmazandó analógia útján. Ez azt jelentheti tehát, hogy az „új kötelezettek” minden egyes EKÁER-szám igénylésekor kockázati biztosítékot kötelesek nyújtani, tekintet nélkül arra, hogy kockázatos vagy nem kockázatos termékek szállítása történik. Az „új kötelezettek” által nyújtandó kockázati biztosíték mértékének pedig a (minimum) 180 nap alatt mindig el kell érnie az aktuális EKÁER-bejelentésben foglalt és az azt megelőző 45 napban kért (és még érvényes) EKÁER-bejelentésekben feltüntetett összes termék adó nélküli ellenértékének 15 százalékát.

Jól látható, hogy az „új kötelezettek” által nyújtandó kockázati biztosíték jelentősen eltér az eddigi kockázati biztosítékként ismert jogintézménytől, hiszen – a jogszabály értelmezése alapján valószínűsíthetően – nem csak kockázatos termékek esetén nyújtandó.

Gyakorlati szempontból mindez feltételezhetően magával vonja azt is, hogy az „új kötelezettek” által teljesített EKÁER-bejelentések során kötelezően megadandó adat lesz a fuvarozott termékek adó nélküli ellenértéke is – amely eddig csak a kockázatos termékek esetén volt kötelező -, hiszen e nélkül a rendszer nem lenne képes a kockázati biztosíték mértékét kiszámítani. E tekintetben azonban az EKÁER-rendelet nem került módosításra, így a termékek adó nélküli ellenértéke (illetve beszerzési ára vagy előállítási értéke) a továbbiakban is csak kockázatos termékek fuvarozása esetén kötelezően megadandó adat a jogszabály szerint.

Mi a teendője az „új kötelezetteknek”?
Tekintsük át a 2017. január 1-jén hatályba lépő új szabályt egy gyakorlati példán keresztül.
ABC GmbH egy német társaság, amely 2017. január 1-jén áfaköteles tevékenységet kezd Magyarországon, amely kapcsán magyar adószámot igényel. ABC GmbH magyarországi tevékenysége keretében nem kockázatos termékeket szerez be osztrák partnerétől 10 millió forint értékben, amelyeket 2017. február 16-én Bécsből Budapestre szállítanak.

Mivel a szállítmány EKÁER-kötelesnek minősül, ezért az ABC GmbH-nak EKÁER-bejelentést kell tennie az említett Közösségi termékbeszerzése kapcsán.

Első lépésként az vizsgálandó, hogy az ABC GmbH „új kötelezettnek” minősül-e. 2017. január 1-jéig a társaság Magyarországon tevékenységet nem végzett, ennek következtében a szállítás időpontjában nem tett még egyetlen EKÁER-bejelentést sem és áfabevallást sem nyújtott be, így esetében egyértelműen teljesülnek az „új kötelezettekre” vonatkozó feltételek.

Mivel az ABC GmbH „új kötelezettnek” minősül, ezért a vonatkozó jogszabály értelmezése alapján minden EKÁER-köteles szállításnál kockázati biztosítékot kell nyújtania a következő 180 napban.

Második lépésként az ABC GmbH-nak meg kell állapítania, hogy milyen értékben kell kockázati biztosítékot nyújtania. Mivel az általa beszerzett termékek adó nélküli ellenértéke 10 millió forint, és korábban az ABC GmbH még nem kért EKÁER-számot, ezért ezen összeg 15 százaléka, azaz 1 500 000 forint lesz.

Fontos, hogy az ABC GmbH-nak még az EKÁER-bejelentés megtétele előtt letét vagy bankgarancia formájában rendelkezésre kell bocsátania ezt a kockázati biztosíték összeget, ugyanis a megfelelő biztosíték összegkeret megléte nélkül az EKÁER-rendszerben nem tud EKÁER-számot igényelni. Az EKÁER-szám igénylése során pedig a termékek értékét is fel kell majd tüntetnie a társaságnak.

Összefoglalva a fentieket, a 2017. február 15-től alkalmazandó új szabály számos társaságnak jelenthet finanszírozási teherrel járó többlet EKÁER kötelezettségeket. Mivel az új szabály alkalmazása kapcsán még számos gyakorlati kérdés vár tisztázásra (pl. a kockázati biztosíték mértékének kiszámítása), ezért különösen körültekintően kell eljárnia az „új kötelezetteknek” február 15-től.

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × egy =