Magánszemély adókötelezettsége részesedés apportálása esetén
Cikkünkben azt az esetet vesszük górcső alá, amikor egy magánszemély egy gazdasági társaság (100 százalékos vagy rész) tulajdonosa, és a társaságban meglévő részesedését nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként egy másik társaság rendelkezésére bocsátja. Áttekintjük az ügylet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó vonzatát.
Bizonylati elv, bizonylati fegyelem
A bizonylati elv azt jelenti, hogy csak bizonylat alapján szabad könyvelni, valamint a könyvvitelben az összes bizonylat adatait rögzíteni kell.
Több marad az adózónál július 1-től
Nő a csed, gyed nettó összege, jön az e-tb kiskönyv, az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei emelkednek. 2025. július 1-jétől a magánszemélyeket és a munkáltatókat is érintő, társadalombiztosítást, bírósági végrehajtást és egyszerűsített foglalkoztatási szabályokat módosító változás lépett életbe. A PwC Magyarország szakértői összefoglalták a legfontosabbakat.
Társasági formaváltást követően kiva-alanyiság választása
Egy társaságiadó-alany betéti társaság társasági formaváltás keretében korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A jogutód társaság a kisvállalati adó alanyaként szeretné folytatni gazdasági tevékenységét. Tekintsük át, hogy a megvalósuló gazdasági esemény milyen adóvonzattal jár, mire kell figyelnie a jogelődnek és a jogutódnak. (tovább…)
Társaság által a tagjának vagy alkalmazottjának adott kölcsön adóvonzatai
Cikkünkben azt a kérdéskört járjuk körbe, amikor egy gazdasági társaság a tagja vagy a munkavállalója részére nem üzletszerűen, hanem eseti jelleggel kölcsönt kíván nyújtani, és a kölcsön nem tartozik a személyi jövedelemadóban a kamatkedvezményből származó jövedelem szabályainál felsorolt kivételek közé (tehát nem minősül például lakáscélú munkáltatói kölcsönnek, osztalékelőlegnek, vagy munkabérelőlegnek). A kérdést megvizsgáljuk mind a kölcsönt nyújtó gazdálkodó, mind a kölcsönben részesülő magánszemély oldaláról.
Az adómentességről tágabb értelemben
Az Áfa kalauz írásában a forgalmi adózás rendszerében felmerülő adómentességi eseteket tágabb értelemben vizsgálja, ami azt jelenti, hogy nem kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás által adómentesként nevesített eseteket tekinti át, hanem mindazokat, amikor az arra kötelezettnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ennek keretében egy-egy példával mutatja be az adómentesség tartalmát, kitérve mindazon esetekre, amikor nem merül fel adófizetési kötelezettség.
Fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz kivezetésekor alkalmazandó adóalap-korrekció
Írásunkban azzal az esettel foglalkozunk, amikor egy teljes mértékben fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz a könyvekből kivezetésre kerül, és a jogelődnek az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan el kell számolnia az adóalapjában a számviteli, illetve a társasági adó szerinti értékcsökkenés különbségét.
Tavaszi adócsomag 2025 – széles körű változások több adónemben
A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét, amely számos adónemben tartalmaz módosításokat. A legfontosabb változásokról az EY szakértői adnak tájékoztatást.
Beindulnak az adóellenőrzések: a NAV megcélozza a multikat
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén kiemelten ellenőrzi a legnagyobb cégeket, köztük a bankokat, biztosítókat és a többmilliárdos adóteljesítményű vállalatokat – hívta fel a figyelmet Vizer József, az ICT Európa vezető adószakértője. A vizsgálatok középpontjában a társasági adókedvezmények, a kapcsolt cégekkel kötött ügyletek árazása és a transzferáras dokumentációk állnak. Az új globális minimumadó miatt a NAV külön figyelmet fordít az adózott eredmény és az elhatárolt veszteségek könyvelésére is.
Gyakran ismételt áfakérdések az szja kapcsán
Az adóalanyok azon körében, akik egyéni vállalkozóként, őstermelőként, illetve adószámos magánszemélyként végzik a tevékenységüket, számos esetben van bizonytalanság, ami az Szja tv. és Áfa tv. eltérő szabályaiból adódik. Azon kívül, hogy a két adónem közti különbség már azok jellemzőiből adódik (az Szja tv. pénzforgalmi szemléletet követ, míg az Áfa tv. teljesítési elvű), számos eltérés fedezhető fel az adóalanyiság és az értékhatárok számítása során is, amik nem az adónemek elszámolási módjából, hanem az eltérő szabályozásokból, összekeverhető fogalmakból ered. Cikkünk ezen eltéréseket kívánja tisztázni a teljesség igénye nélkül.
Hírlevél feliratkozás
