Szocho 2017-től, a mértéktől a kedvezményeken át a mentességig

Több idei módosítás – például az egy hete benyújtott törvényjavaslat is (amelyről várhatóan ma szavaz az Országgyűlés –rendelkezik a szociális hozzájárulási adó 2017. januárban 1-jétől hatályba lépő módosításairól. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

Szocho-csökkentés
A múlt héten benyújtott T/13159. számú törvényjavaslat alapján 2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke várhatóan 27 százalékról 22 százalékra csökken, majd 2018. január 1-jétől tovább mérséklődik 20 százalékra.

Szocho-kedvezmények
T/13159. számú törvényjavaslat az adó mértékének változására tekintettel módosítja a 27 százalékos, a 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos kedvezménymértéket. Erre tekintettel a 27 százalékos kedvezmény megszűnik, helyette 22 százalékos, illetve 2018-tól a 20 százalékos kedvezmény kerül alkalmazásra. A 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmény helyett a kedvezmény mértéke az aktuális szociális hozzájárulási adó 50 százaléka lesz, azaz 11 százalék, majd 10  százalék.

A módosítás rögzíti azt is, hogy a fenti megváltozott adómértéket és kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan lehet először alkalmazni, amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép.

Kiküldetés meghosszabbítása
2017. január 1-jétől hatályos az a szabály, hogy a kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szocho-fizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn. Azaz ez esetben a szocho-mentesség nem haladhatja meg a két évet.

Szocho-mentesség
2017. január 1-jétől kiegészül a szocho-mentes esetek köre. Erre tekintettel, az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, 11/B §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki. Például az EU egy másik tagállamában biztosított személy bevétele nem képez szocho-alapot.

Munkaviszonyosok köre
2017. január 1-jétől a szocho vonatkozásában azokat is munkaviszonyosnak kell tekinteni, akik külföldi jog alapján fennálló munkajogviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik. Ha például Németországban a német szabályok alapján kötöttek munkaviszonyt a munkavállalóval, aki ott heti 40 órában dolgozik, és ez a személy Magyarországon is egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor – amennyiben Magyarországon áll fenn a biztosítás –, 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony mellett tevékenykedő egyéni vállalkozásként kezeljük. Ez esetben a vállalkozónak a szociális hozzájárulási adót a kivét, illetve átalányban megállapított jövedelem alapján kell megfizetnie, és nem a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után.

Egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó adófizetési alsó határa
Külön rendelkezik a jogszabály arról, hogy ha a minimum 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony vagy nappali tanulmányok folytatása nem áll fenn a hónap egészében, akkor miként kell kiszámolni a vállalkozónak az egy-egy napra jutó, adóalapot képező jövedelmét. Ez esetben adófizetési  kötelezettség kiszámításánál – amikor a fenti munkaviszony és hallgatói jogviszony még fennáll – egy-egy naptári napra
♦ az egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét, vagy átalányban megállapított jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni;
♦ a társas vállalkozó esetén a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló jogviszonyára tekintettel juttatott, kifizetett jövedelem harmincad részét kell figyelembe venni.

Gyedben, gyesben, gyetben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
A 2017. január 1-jétől hatályos szabály rögzíti, hogy a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) vagy gyermeknevelési támogatás (gyet) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető akkor veheti igénybe a kedvezményt, ha a kedvezményre jogosító feltételek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában fennállnak. Ez a módosítás sok új információt nem tartalmaz, hiszen igazolásokkal kell alátámasztani az ellátás folyósítását, illetve annak adott időponttól való megszűnését.

Ezzel szemben jelentősebb a következő módosítás. Előfordul, nem is kevés számban, hogy a foglalkoztató érvényesíti a fenti kedvezményt 3 évig. Időközben azonban a munkavállaló nagycsaládossá válik, így a kedvezmény már nem 3, hanem 5 évig érvényesíthető. Erre az esetre vonatkozóan úgy rendelkezik a módosítás, hogy ha a nagycsaládosok kedvezményére való jogosultság már a gyed, gyes, gyet alatti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, akkor a gyeden, gyesen, gyeten alapuló, nagycsaládosok esetén járó kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.

Kedvezmények igazolása
Változás lesz a kedvezmények igazolásánál is. Ezek közül az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a megyei-, fővárosi kormányhivatal helyett, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala adja ki az igazolásokat. A módosított jogszabály alapján a kedvezményt igazolja az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

Tanulói, hallgató jogviszony szünetelése
A 2017. január 1-jétől hatályba lépő módosítás meghatározza a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát. Azaz a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt nem csak azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, hanem a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot is.

Rehabilitációs kártyára jogosultak
A megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban alkalmazásakor a rehabilitációs kártya (vagy azt helyettesítő nyomtatvány) birtokában érvényesíthető a szociális hozzájárulási  adókedvezmény. T/13159. számú törvényjavaslat rendelkezései bővítik a rehabilitációs kártyára jogosultak körét. Erre tekintettel azokat is megilletné a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és
♦ egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
♦ egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × 1 =