A családi kedvezmény érvényesítésének speciális esetei

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a a családi kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről a családi pótlékra saját jogon jogosult, rokkantsági járadékban részesülő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek esetében.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő gyermekük, nagykorú hozzátartozójuk után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozó szabályokat elég gyakran helytelenül alkalmazzák, ezért a következőkben igyekszünk segítséget nyújtani a családi kedvezmény érvényesítéséhez.

(tovább…)

Adózás az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelem után

Egyszerűsített foglalkoztatásnál – alapesetben – a közterhet a munkáltatónak kell megfizetnie, munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napja után. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkavállalónak is keletkezik plusz kötelezettsége – hívja fel a figyelmet a NAV.

Bizonyos összeghatár fölött ugyanis megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.

(tovább…)

Mit jelent a minimálbér összege a nyugdíjaknál?

A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.

A nyugellátások területén ez a hatás három helyen is megtalálható: a megállapodás-kötéssel kapcsolatos rendelkezéseknél, a szolgálati idő szabályainál, és rokon területként a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység összeghatáránál.

Ezekben az esetekben a minimálbér összegének változása maga után vonja a vonatkozó rendelkezések változásait is.

(tovább…)

Osztalékfizetés kiva alatt

Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.

(tovább…)

Kiderült, hogy mely cégek kerülnek a NAV ellenőrzéseinek célkeresztjébe 2024-ben

A NAV 2024-es ellenőrzési tervéből már egyértelműen látszik, hogy mely területekre koncentrál a központi adóhatóság az idei adóellenőrzései során. Kiemelt figyelmet kapnak a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató cégek, a munkáltatással összefüggő területek és a transzferárazás vizsgálata, valamint a magánszemélyek külföldről származó jövedelmeinek vizsgálata. Az adóhatóság külön figyelni fog az adóminimalizáló társaságokra, a kriptovalutából jövedelmet szerzőkre, a számítástechnikai termékekkel kereskedőkre, az építőipari és építőanyag kereskedőkre, valamint az internetes tartalomszolgáltatókra – áll az EY közleményében.

(tovább…)

Az EKÁER rendszer eredményes a gazdaságfehérítésben, hatékony az áfacsalások kiszűrésében

Számos európai uniós tagállam tanulmányozta az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott magyar modellt, az ekáert. Legutóbb Lengyelország érdeklődött a rendszer továbbfejlesztési lehetőségei iránt. Jövőre hazánk lehet az EU első tagállama, amely általánossá teheti az elektronikus nyugtát – tájékoztatta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára.

(tovább…)

Adóamnesztia a részesedés korábbi megszerzése bejelentésének pótlására

A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

(tovább…)