Megkésett, hiányos szja-bevallás: mit tehet az adózó, ha kicsúszott a határidőből?

Előfordulhat, hogy a magánszemély elfelejti beadni az szja-bevallását, vagy önhibáján kívül nem tud határidőben eleget tenni kötelezettségének. Cikkünkben összefoglaljuk, milyen jogkövetkezményekkel kell számolnia az adózónak, ha egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen nyújtja be a bevallását, vagy fizeti meg az adót.

Szerencsésebb helyzetben van az a magánszemély aki, 2023-ban rendelkezett magyar forrású jövedelemmel, és az adóhatóság elkészíti a bevallási tervezetüket a magánszemély munkáltatója, kifizetője által megadott adatok alapján. Mindenki részére készült bevallási tervezet, aki magyar munkáltatótól, kifizetőtől bevallási kötelezettség alá eső jövedelemben részesült.

Ha a magánszemély egyetértett az adóbevallási tervezettel, akkor nincs további teendője. Ugyan lehetősége volt az e-szja honlapon elfogadni a bevallási tervezetet, de ha ezt nem tette meg, a tervezet 2024. május 21-én érvényes bevallásává vált.

Nem készült bevallástervezet azon magánszemélyek részére, akik csak olyan adóköteles bevételt szereztek, amelyről a NAV nem szerzett tudomást, nem kapott adatot. Ilyen eset például, ha a magánszemély kizárólag lakásbérbeadásból, magánszemélytől szerzett jövedelmet, vagy a jövedelme külföldről érkezett. Utóbbi esetben a külföldi cég az adózás rendjéről szóló  törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek. Ugyan az uniós és OECD-n belüli adatszolgáltatásoknak köszönhetően külföldön teljesített kifizetésekről is érkezik adat a NAV részére, azonban azok beérkezése és feldolgozása több hónapot, sőt alkalmanként akár több évet is igényel. Ezen jövedelmek nem szerepelnek a bevallási tervezetben, így a bevallás elkészítése, illetve kiegészítése a jövedelmet szerző magánszemély felelőssége.

Önellenőrzés

Ha a magánszemély részére készült bevallási tervezet május 21-én véglegessé vált, és az adózó később ocsúdik fel, hogy nem szerepel a bevallásban minden adóévben megszerzett jövedelme, akkor önellenőrzés keretében módosíthatja a bevallást. Önellenőrzéskor lehetőség van helyesbíteni és bevallani az adó alapját és összegét, és az önellenőrzés időpontjában rendezni kell a pótlólagos fizetést is, amennyiben a magánszemély adófizetési kötelezettsége nőtt.

Önellenőrzési pótlékot a magánszemélynek a bevallásban akkor kell felszámítani, ha az önellenőrzés az adózó terhére állapít meg eltérést. Ellenkező esetben – az adózó javára mutatkozó eltéréskor – nem kell pótlékot felszámítani. Továbbá nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni akkor sem, ha a kötelezettség a kifizető hibás igazolása miatt vált szükségessé.

Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Az önellenőrzési pótlék napi mértéke a késedelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része. Az önellenőrzési pótlék napi mértékét – csakúgy, mint a késedelmi pótlék napi mértékét – három tizedesjegy pontossággal, a további tizedeseket elhagyva kell megállapítani. Ennek kiszámításához célszerű az adóhatóság honlapján elérhető kalkulátorokat igénybe venni, különösen akkor, ha az önellenőrzéssel érintett időszakban a jegybanki alapkamat változott.

Késedelmi pótlék

Nem nyújthat be önellenőrzést az a magánszemély, akinek nem készült bevallási tervezet, és az szja-bevallási kötelezettségnek határidőben nem tett eleget.

Ilyen esetben a magánszemély az adóbevallását késedelmesen nyújtja be, mely azzal a következménnyel jár, hogy a késve megfizetett adó után nem önellenőrzési pótlékot, hanem késedelmi pótléket kell fizetni az esedékesség napját követő naptól (mint a felszámítás kezdő napja), a megfizetés napjáig (mint a felszámítás utolsó napja).

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. Tehát a jegybanki alapkamat változása hatással van mind az önellenőrzési pótlék, mind a késedelmi pótlék összegére. A jegybanki alapkamat 2024. április 24-től 7,75 százalék.

Ha a magánszemély önhibáján kívül nem tud eleget tenni az adókötelezettségének a törvényben előírt határidőben, akkor lehetősége van igazolási kérelmet előterjeszteni az Art. 51. paragrafusa alapján a mulasztásról való tudomásszerzést, vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül.

Az szja-törvény 11/A paragrafusának (1) bekezdése szerint, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, és ezért a bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani, az adóbevallási tervezetet nem tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A magánszemélynek a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallást és a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelmet együtt kell benyújtania. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, és a határidő mulasztása azzal kimenthető, hogy az adókötelezettség megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálatára volt szükség, mely időt igényelt.

Igazolási kérelem

Bevallási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó az adóbevallását az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül benyújtja, és a bevallás benyújtásával egy időben terjeszti elő a mulasztás kimentésére vonatkozó kérelmét.

Nem esik azonos megítélés alá a kimentés, ha a jövedelemadatok a magánszemély rendelkezésére álltak, tudott volt, hogy a jövedelem Magyarországon adóztatható, de a magánszemély a vonatkozó jogszabály ismeretének hiányában nem volt képes a jövedelem kategorizálására és az adó összegének kiszámítására.

Ha az adóhatóság helyt ad az igazolási kérelemnek, a magánszemély mentesül a mulasztási bírság alól. A mulasztási bírság mértéke természetes személy adózó esetében 200 ezer forint (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik). A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve a teljesítés elmulasztása.

Késedelem esetén ugyan a mulasztási bírság elkerülhető, ha az adózó – a kötelezettség teljesítése mellett – igazolással kimenti magát, azonban a késedelmesen teljesített adófizetés miatt késedelmi pótlék megállapításának van helye. Figyelemmel a jegybanki alapkamat összegére, célszerű a fizetési kötelezettséget minél előbb teljesíteni, vagy akár előleget is célszerű fizetni, ha a magánszemély anyagi helyzete ezt lehetővé teszi.

Nehéz anyagi helyzetbe került adózónak nem árt tudni, hogy fizetési könnyítés a tartozás mérséklésére vagy elengedésére kérvényezhető, sőt az adózó kérelmére részletfizetést, fizetési halasztást is engedélyezhet a NAV.

Forrás: adozona.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + 14 =