Kisokos a kamatjövedelemről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a kamat közgazdasági definíciójától (az idegen pénz „használati díja”) részben eltérő módon határozza meg az alkalmazása során kamatjövedelemnek minősülő bevételeket. Az Szja tv. kamatra vonatkozó meghatározása alapján kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is) (Szja tv. 3. § 24. pont).

Bizonyos, a magánszemély által kamat címén megszerzett bevételek nem minősülhetnek az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelemnek (például a magánszemélyek egymás közötti kölcsönügyleteiben felszámított kamat), míg más esetekben (ahol a „mögöttes” jövedelem gyakorta nem kamat természetű) a magánszemély által megszerzett bevétel kamatjövedelemként adózik (például kamatjövedelemnek minősül a kollektív befektetési értékpapírok hozama, árfolyamnyeresége).

Az Szja tv. 65. §-a alapján kamatjövedelemnek minősül

-bármely hitelintézeti betét (takarékbetét) fizetési számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a pénzforgalmi szolgáltató között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) alapján jóváírt és/vagy tőkésített kamat összegéből a szokásos piaci értéket meg nem haladó rész; Szja tv. 65. § (1) bekezdés (a) pont)

– a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a Tpt.-ben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból, kollektív befektetési értékpapírból származó kamat és más jövedelem [Szja tv. 65. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont]; továbbá

– a már működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is) azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg. A kamatjövedelemként történő adózás további feltétele, hogy a szövetkezet a tagjainak a jogszabályban előírt célokon kívül és mértéket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra – a szokásos üzletvitelhez (például anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül – nem ad. E rendelkezést a felsorolt szövetkezetekből átalakulás, részleges átalakulás útján létrejött jogutód korlátolt felelősségű társaságok magánszemély tagjai által szövetkezeti tagként nyújtott kölcsönre is alkalmazni kell [Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont].

Az említett kamatmértéket meghaladóan, vagy az előírt további feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel egyéb jövedelemként adóköteles [Szja tv. 65. § (1) bekezdés záró fordulat]. Az Szja tv. 65. § (1) bekezdés záró fordulata rögzíti, hogy az Szja tv. 65. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.

Tekintettel arra, hogy egy adott értékpapír forgalomba hozatali módja (zártkörű vagy nyilvános) a személyi jövedelemadóban az adókötelezettséget befolyásolja (amelynek jelentősége például a kamatjövedelemre, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre és a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokban van), ezért erről is célszerű említést tenni, mert az adójogi szabályok változtak.

Az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Prospektus irányelv) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Prospektus rendelet) váltotta fel. A Prospesktus rendelet 2019. július 21-én lépett hatályba. A Prospektus rendelet a tőkepiaci unió megteremtéséhez járul hozzá. Az Szja tv. különbséget tesz nyilvános és zártkörű forgalomba hozatal között, s így eltérő lehet az adózásuk. Korábban az adójogi minősítés nem okozott problémát, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) ugyanis (2019. december 26-a előtt) taxatíve meghatározta, hogy mely esetekben minősül az értékpapír forgalomba hozatala zártkörűnek. 2019. december 26-ától a Tpt. szabályozási elve (a Prospektus rendelettel való összhang megteremtése érdekében) megváltozott (megfordult), a Tpt. ugyanis a nyilvános forgalomba hozatalt definiálja. Ezt figyelembe véve az értékpapír forgalomba hozatala akkor minősül zártkörűnek, ha az értékpapír forgalomba hozatala nem nyilvános forgalomba hozatallal történik (Tpt. 14. §).

Figyelembe véve, hogy az Szja tv. a nyilvános és zártkörű forgalomba hozatal meghatározására nem tartalmaz fogalmat, ezért az esetek minősítésénél továbbra is a Tpt. (például a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) és a Ptk. (részvények esetében) szabályait kell háttérjogszabályként alkalmazni. Ha a magánszemély például egy olyan kötvényt vásárol, amelyet a minősített befektetőkön kívül tagállamonként 150 személynél kevesebb személy részére ajánlanak fel nyilvános ajánlattétel útján, és ezen értékpapír a Tpt. hatályos szabályozása alapján nyilvánosan forgalomba hozottnak minősül (míg ez a forgalomba hozatal a Tpt. korábbi szabálya alapján zártkörűnek minősült), úgy ez az értékpapír az Szja tv. alkalmazásában nyilvánosan forgalomba hozottnak minősül, amelyre az Szja tv. korábban említett kedvezményes szabályai alkalmazhatók (például ez a kötvény ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében TBSZ-re helyezhető).

Miután az Szja tv. a forgalomba hozatal módja szerint különbséget tesz az értékpapírok között, ezért például a nem nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamata a magánszemély és a kibocsátó között fennálló jogviszony szerinti jövedelemnek is minősülhet (jogviszony hiányában egyéb jövedelemnek).

Ha az Szja tv. 65. § a)-b) pont szerinti kamatjövedelem olyan vagyoni érték, amelyből adó levonása nem lehetséges (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír), az adó alapja a vagyoni érték szokásos piaci értékének 1,18-szorosa [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont].

Adózás

A kamatjövedelem utáni adó mértéke (levonással meghatározva) 15 százalék [Szja tv. 8. § (1) bekezdés].

A kamatjövedelem megszerzésének időpontja

– hitelintézeti betét (takarékbetét) és fizetési számla követelésegyenlege alapján jóváírt, tőkésített kamat esetében a kamat jóváírásának, tőkésítésének;

– nyereménybetét esetében a nyeremény nyeremény-betétszámlán történő jóváírásának; vagy

– ha nem az előzőekben említett esetekről van szó, akkor az átutalás, a postára adás, a birtokba adás napja [Szja tv. 65. § (4) bekezdés a)-c) pontok].

A kamatjövedelem teljes összeg adóköteles, és az adót főszabály szerint a kifizető köteles megállapítani (levonással) [Szja tv. 65. § (2) bekezdés a) pont]. Ha a magánszemély részére a 65. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban említett kamatjövedelmet hitelintézet, befektetési szolgáltató fizeti ki, juttatja (a kifizető helyett), akkor a hitelintézet, befektetési szolgáltató minősül kifizetőnek (és ilyen minőségében adólevonási kötelezettség terheli).

A belföldről származó kamatjövedelmet – ha abból az adó levonása megtörtént – a magánszemélynek nem kell bevallania [Szja tv. 11. § (3) bekezdés e) pont]; a belföldi magánszemélynek juttatott kamatjövedelemről és annak adójáról a kifizetőt sem terheli személyenként részletezett bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség, hanem azt havonta egy összegben vallja be az Art. előírásai szerint [Art. 50. § (1) bekezdés].

A külföldi pénznemben keletkezett kamatjövedelemből az adót is külföldi pénznemben kell a kifizetőnek – a jövedelem megszerzése napján – levonnia, de az adót – a jövedelem megszerzése napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámítva – forintban kell megfizetni [Szja tv. 6. § (2) bekezdés].

Az időszakonként kamatot, hozamot fizető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír megszerzését követően az értékpapírra elsőként kifizetett kamatból, hozamból levonható az értékpapír megszerzésére fordított összeg részeként az értékpapír vételárában megfizetett felhalmozódott kamat, hozam. Annak érdekében, hogy az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor a vételárban megfizetett felhalmozódott kamat, hozam másodszori elszámolása (levonása) ne történhessen meg, a törvény kimondja, hogy az így levont összeg az értékpapír megszerzésére fordított értékeként nem vehető figyelembe [Szja tv. 65. § (6) bekezdés első fordulat]. Az Szja tv. ezen előírásának végrehajtása a végrehajtáshoz szükséges adatokat tartalmazó részletes nyilvántartást feltételez, ezért a törvény a kifizetők (hitelintézetek, befektetési szolgáltatók) számára előírja, hogy az értékpapír-átruházás, -beváltás, -visszaváltás, valamint a kamat- és/vagy hozamfizetés, -jóváírás, -tőkésítés rendszerét úgy kell kialakítani és működtetni, hogy abból minden – a végrehajtáshoz szükséges – adat rendelkezésre álljon [Szja tv. 65. § (7) bekezdés].

Ha az előzőek szerint kialakított és működtetett rendszerbe nem tartozó kifizetőnél rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, és a magánszemély sem igazolja, hogy az értékpapír megszerzését követően kamat és/vagy hozam címén bevételt nem szerzett, vagy az elsőként megszerzett kamat és/vagy hozam címén megszerzett bevételéből milyen összegű levonás történt, a kifizető a kamatjövedelem megállapításához az értékpapír megszerzésére fordított értékeként annak névértékét veszi figyelembe [Szja tv. 65. § (8) bekezdés].

Az Szja tv. alapján nem kell kamatjövedelmet megállapítani a kollektív befektetési forma átalakulása vagy beolvadása következtében a jogelőd kollektív befektetési értékpapírjának a jogutód kollektív befektetési értékpapírjára történő átváltása esetében, azzal, hogy ilyen esetben a jogutód értékpapírjának megszerzésére fordított értékként a jogelőd értékpapírjának megszerzésére fordított értéket kell figyelembe venni [Szja tv. 65. § (6) bekezdés].

Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik (pl. a külföldről származó kamatjövedelem), a kamatjövedelem utáni adó megállapítására és megfizetésére a kamatjövedelmet szerző magánszemély kötelezett. A magánszemélynek az adót a bevallásában (ami jelentheti a NAV által készített adóbevallási tervezet kiegészítését, de jelentheti azt is, hogy a magánszemély adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást nyújt be) kell megállapítania, és a megállapított adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell a magánszemélynek megfizetnie [Szja tv. 65. § (2) bekezdés b) pont].

Állampapírok

Az Szja tv. 65. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni a magyar állam által kibocsátott, a lakosság, mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó kamatjövedelmet. E szabály a feltételnek megfelelő állampapírok esetében az általuk fizetett kamatjövedelem adómentességét jelenti. Átmeneti szabály mondja ki, hogy e kedvező szabályt a 2019. június 1-jétől kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-sorozatok esetében kell alkalmazni (Szja tv. 97. §). A „lakosság, mint befektetői célpiac” fordulat tekintetében egyrészt, a „lakosság” egy olyan fogalom, amely sem az Szja tv-ben, sem egyéb jogszabályokban nem definiált. Lakosság alatt ugyanakkor nyilvánvalóan természetes személyeket kell érteni, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végeznek, illetve, hogy ezen tevékenységükre milyen adózási módot választanak. Tekintettel arra, hogy az állampapír vásárlása egy tőkebefektetés, így az abból származó jövedelem adózási szempontból elkülönül a tevékenység alapú jövedelmektől. Az állampapír hozama nem tekinthető tevékenység ellenértékének, így nem is adóztatható tevékenység ellenértékeként megszerzett jövedelemként. Amennyiben például egy egyéni vállalkozó – magánszemélyi minőségében – állampapírt vásárol, akkor az állampapír hozama nem része az egyéni vállalkozói bevételének, hiszen annak adózására a tőkejövedelemre vonatkozó szabályok vonatkoznak, vagyis a hozam a fentiek alapján adómentes. A jogalkotói cél a lakosság által megszerezhető állampapírok kamatának (hozamának) adómentessége. A kialakult értelmezés szerint, amennyiben az állam által kibocsátott értékpapír ismertetőjében a lakosság célpiacként megjelenik (akár kizárólagosan, akár más célpiacokkal együtt), úgy az Szja tv. adómentességi szabálya alkalmazható.

Szociális hozzájárulási adó

A 2023. július 1-jén hatályba lépett, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 205/2023. Korm. rendelet) értelmében a veszélyhelyzet [megállapítva az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendeletben] ideje alatt a Szocho tv. rendelkezéseitől eltérően a természetes személyt 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmének – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével- a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után [205/2023. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés].

A 205/2023. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alanyai az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmet szerző természetes személyek.

A 205/2023. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a természetes személyt a 205/2023. Korm. rendelet alapján terhelő szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségre (így különösen az adó megállapítása, levonása, bevallása, megfizetése tekintetében) a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)–d) pontjában említett jövedelmekre (vállalkozásból kivont jövedelem; értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem; osztalék; vállalkozói osztalékalap; árfolyamnyereségből származó jövedelem) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése, 5. § (3) bekezdése és 29. § (1) és (2) bekezdése kivételével. Ez alapján a Szocho tv. 5. § (6) bekezdés a) pontjában jelzett kivételt is alkalmazni kell a kamatjövedelemre, ebből következően a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint külföldinek minősülő személyek vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem merül fel.

A 205/2023. Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelmeknek a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után fizetendő. A 205/2023. Korm. rendelet 3. §-a meghatározza a különböző típusú kamatjövedelmek esetében az adóztatás kezdetét is. Eszerint a szociális hozzájárulási adó először az alábbi kifizetéseket terheli:

– a hitelintézeti betéteknél, takarékbetéteknél, fizetési számláknál [Szja tv. 65. § (1) bekezdés a) pont] a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatot, lekötött betétnél a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatát;

– a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, kollektív befektetési értékpapíroknál [Szja tv. 65. § (1) bekezdés b) pont] a 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamatát, hozamát (például, ha a 2019. június 1. előtt kibocsátott személyijövedelemadó-köteles lakossági állampapírt a természetes személy 2023. július 1-je előtt megszerzi, akkor nem merül fel személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség);

– olyan kamatjövedelmeknél, amelyekből az adót nem lehet levonni (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) [Szja tv. 65. § (1) bekezdés c) pont], a magánszemélyt teljes egészében a 2023. július 1-jét követően megillető vagyoni értéket (Azaz csak abban az esetben merül fel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség, amennyiben a nyereményalap teljes egészében 2023. június 30-a utáni időszakra járó kamatokból képződik.);

– a biztosítási szerződések alapján teljesített egyes kifizetéseknél [Szja tv. 65. § (1) bekezdés d) pont] a 2023. július 1-jétől kötött biztosítási szerződés kamatnak minősülő biztosítói teljesítését;

– a szövetkezeti tagnak nyújtott tagi kölcsönöknél [Szja tv. 65. § (1) bekezdés e) pont] a 2023. július 1-jétől nyújtott tagi kölcsön kamatát;

– a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjának a munkaviszonya megszűnése miatt járó kifizetéseknél a kamatjövedelemnek [Szja tv. 65. § (1) bekezdés f) pont] azt a részét, amely a tag által teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. július 1-jét követő időszakával arányos.

Szerző: dr. Veress Júlia

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × 2 =