Erre figyeljen a szabadság kiadásánál!

Az egyes szektorokra jellemző munkaerőhiány, a keresőképtelenség miatti munkaerő-kiesés és a közeledő év vége olyan körülmények, melyek a szabadsággal való gazdálkodásra kihatnak. A szabadság kiadásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és az azokra adható válaszokat mutatjuk be.

Gyakran merül fel munkáltatói oldalon az az igény, hogy amennyiben a hektikusan változó körülmények következtében nem tudnak a munkavállaló számára munkát biztosítani, szabadságra küldik. A szabadság rendeltetése azonban ilyenkor sérül, hiszen nem lehetséges a munkavállalónak előre terveznie, a munka és a magánélet összhangját megtalálnia. A munka törvénykönyve (Mt.) szerint alapvető szabály, hogy a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. A szabadság kiadásának időpontját pedig a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. Nem lehetséges tehát előző este a munkavállalót azzal megkeresni, hogy aznap vagy másnap maradjon otthon. A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság M.109/2016/31. számú határozata is megerősítette ezt a gyakorlatot, amikor kiemelte, hogy a „munkavállaló alappal sérelmezte az Mt. 122. § (4) bekezdésének megsértését, a szabadság kiadásának időpontját a munkáltatónak ugyanis legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölnie kellett volna. A munkáltató azonban aznap közölte az aznap kezdődő szabadságot, majd a figyelmeztetésben azt rótta fel a munkavállalónak, hogy a kiírt szabadsága ellenére bejárt dolgozni.” Annak azonban nincsen akadálya, hogy a felek eltérő szabályokban kölcsönösen megállapodjanak feltéve, hogy a megállapodás ténylegesen önkéntes. Ha ugyanis a munkáltató az akaratát rákényszeríti a munkavállalóra, nyomást gyakorol, abban az esetben a joggal való visszaélés tilalmát sérti meg.

Forrás: www.adozona.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + négy =