Kriptovaluták a cégnél: nyilvántartás, ügyletek elszámolása, év végi értékelés

A kriptovalutákat digitális fizetőeszközként használhatjuk, de a klasszikus fizetőeszközöktől mégis meg kell különböztetni őket, hiszen ezek nyilvántartására a számviteli törvény nem tartalmaz vonatkozó rendelkezést. Hogyan kell mégis ezeket szabályosan nyilvántartani, a lehetséges ügyleteket elszámolni, illetve miként lehet elvégezni esetükben az év végi értékelést? Ezekre a kérdésekre is választ ad az Adózóna Speciális esetek a számvitelben 3. című kiadványa.

A kriptovaluta úgy viselkedik, mint egy virtuális fizetőeszköz, így jellemzően csak elektronikusan létezik. Hagyományos értelemben a kriptovaluta nem tekinthető fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány (jogszabály), hanem a piac és a hálózat biztosítja. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kriptovalutának azért és annyiban van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként.

Tegyük fel, hogy egy gazdasági társaság kriptovalutát szeretne vásárolni, ezzel fizetné ki szállítóit, és vevőitől is ebben a formában várná termékei ellenértékét! A vizsgált esetben szereplő társaság pénzeszközként nem vásárolhatja meg a kriptovalutát, mivel az a pénzeszközökre jellemző tulajdonságokkal nem rendelkezik teljes körűen. Azaz nem mindenki fogadja el pénzeszközként, nem köteles elfogadni, csak az a szállító, aki része a hálózatnak, akivel a társaság erre vonatkozóan megállapodást kötött.

A kriptovaluta nyilvántartása

Speciálisan a kriptovaluta nyilvántartására vonatkozóan sem a számviteli törvény, sem számvitelt érintő kormányrendelet nem állapít meg szabályokat. A hazai gyakorlatban ezért a kriptovaluta működésének leginkább megfelelő kategóriából kiindulva követelésként kezelik, mivel nem pénzeszköz (igaz, a követelés számviteli fogalmának is csak erőltetve felel meg).

A nemzetközi gyakorlat szerint a kriptovalutát az immateriális javak között (ha tartós befektetés), illetve a készletek között mutatják ki, de ez sem jogszabályokkal alátámasztott előírás, csupán ajánlás.

A kriptovalutákkal kapcsolatos ügyletek viszont egyre gyakoribbak, ezért szükség van arra, hogy a jogilag nem szabályozott, de azért mégiscsak létező gyakorlatot a vállalkozások is átvegyék, és úgy tartsák nyilván a kriptovalutát, hogy a nyilvántartás feleljen meg az egyébként hatályos számviteli előírásoknak.

A magyar gyakorlat szerint a kriptopénzt is a forgóeszközök között egyéb követelésként mutatjuk ki, méghozzá devizakövetelésként. Általános szabály, hogy az eszközöket (így a devizaköveteléseket is) bekerülési (beszerzési) értéken mutatjuk ki a könyvelésben.

Lehetséges ügyletek elszámolása

Ha a kriptovalutát a társaság devizáért vásárolta, akkor ezek bekerülési értéke forintban a vételért fizetett deviza árfolyama, esetleg a deviza vételi ára alapján határozható meg. A bekerülési értéket növelik az egyéb, a beszerzéshez kapcsolódó járulékos költségek. A vásárolt stabilcoinok devizaértéke a fizetett deviza mennyiségével egyezik meg.

Ha a kriptovalutát a cég forintért vásárolta, akkor a fizetett forintértéken kell azt nyilvántartani. A bekerülési értéket ez esetben is növelik a beszerzéshez kapcsolódó járulékos költségek. Továbbá, ebben az esetben is meg kell állapítani a kriptók devizaértékét: a kapcsolódó deviza vételkori árfolyamával elosztva a forintban fizetett vételárat.

Ha a kriptó teljesítés ellenértéke, azaz azt a társaság a vevőtől (devizában számlázott, áfát is magában foglaló ellenértékként) kapta, akkor annak nyilvántartási értéke a számlázott devizaértéknek a teljesítés (pénzügyi rendezés) napján érvényes választott devizaárfolyamon forintra átszámított összege lesz. Árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség elszámolására is szükség van, ha az előzőek szerinti devizaárfolyam eltér a szerződés szerinti teljesítéskori devizaárfolyamtól.

Ha a cég (a szállítóval történő előzetes megállapodás alapján) a kriptókkal a szállító követelését egyenlíti ki, akkor az átengedett (átadott) kriptovaluta könyv szerinti értékével kell a szállítóval szembeni kötelezettséget csökkenteni. Ha ennek könyvelését követően a szállítói számlának van még az ügylethez kapcsolódó egyenlege, azt árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni.

Jó tudni!
Mind a vevőkkel szembeni követelés, mind a szállítókkal szembeni kötelezettség kapcsán lényeges, hogy mind belföldön, mind külföldön a termékek, szolgáltatások értékesítését általában általános forgalmi adó (hozzáadottérték-adó) terheli. Ugyanakkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) nem ismeri a kriptovalutában való számlázást. Ebből az következik, hogy csak a jogszerűen (forintban, más, a kriptovalutától eltérő elismert devizában) számlázott értékesítések, beszerzések fizethetőek ki kriptovalutával: így ilyen esetekben mindenképpen szükség van az ügyletek – fentiek szerinti, kissé bonyolult – átszámítására.

Év végi értékelés

Év végén a kriptoeszközök nyilvántartási értékét is össze kell hasonlítani a mérlegkészítéskor ismert piaci értékükkel. Amennyiben a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor értékvesztést kell elszámolni, ám ha a piaci érték meghaladja a könyv szerinti értéket, nem lehet a különbözetet értékhelyesbítésként (értékelési tartalékként) kimutatni, azaz nem lehet szó felértékelésről.

A kriptovaluták ugyanis nem valós devizaeszközök, nem sorolhatók be a számviteli törvény 60. §-ában részletezett kategóriákba sem. Ez az oka annak, hogy a kriptovalutákat a mérlegfordulónapi értékelés keretében nem szabad értékelni, nem lehet azokat december 31-i árfolyamon kimutatni.

Forrás: adozona.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × 2 =