Visszaszámlálás: július 1-jén jönnek a számlázásra vonatkozó áfa-változások

2020. július 1-jétől az eddiginél lényegesen szélesebb körben kell majd adatot szolgáltatni a kibocsátott és a befogadott számlákról. Az év második fele további változásokat is hoz a számlázásra vonatkozó áfa-előírások terén. Ezek egyrészt az áfa-bevallások adóhatóság általi kiajánlását, másrészt a gazdaság további fehérítését szolgálják.

A koronavírus-járvány kapcsán adózói oldalról ismételten felmerült igényként, hogy a jogalkotó halassza el a júliusi határidőt, azonban mindezidáig töretlen a jogalkotó elkötelezettsége a változások hatályba léptetése iránt. A járványra tekintettel egy határidő módosult: a NAV 2020. március 24-én közzétette a https://onlineszamla.nav.gov.hu/home oldalon, hogy 2020. április 1-jétől nem szünteti meg az Online Számla rendszer 1.1 XSD verziójának támogatását és nem teszi kötelezővé a 2.0 XSD alkalmazását, az átállás végső határideje 2020. július 1. lett. Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára pedig a sajtóban azt nyilatkozta, hogy szeptember 30-ig nem szankcionálja a NAV az adatszolgáltatásra újonnan kötelezetté váló, de a 100 ezer forintos értékhatár eltörlése miatt keletkezett új adatszolgáltatási kötelezettséget betartani nem képes vállalkozásokat, ha még az első számla kiállítása előtt regisztrálnak az Online Számla rendszerben.

A számlakibocsátóknak és –befogadóknak tehát fel kell készülniük arra, hogy az év második felétől több területen is megváltoznak a számlák kiállításával és kezelésével kapcsolatos szabályok.

Változások a számlakibocsátói oldalon

Az adatszolgáltatás bővítésének első lépcső hatálybalépése immár karnyújtásnyira van: 2020. július 1-től megszűnik az áfatartalomra vonatkozó 100.000 forintos értékhatár, és – a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kivételével – az összes olyan számláról adatot kell majd szolgáltatni, amelyet belföldön teljesített ügyletről belföldön nyilvántartásba vett adóalany felé állítottak ki.

Adatszolgáltatásra kötelezetté válhat akár egy belföldön csak áfa-regisztrációval rendelkező külföldi vállalkozás, egy katás – áfában alanyi adómentes – egyéni vállalkozó, egy csak „tárgyi” adómentes tevékenységet folytató bank, egy társasház, sőt, egy olyan magánszemély is, aki csak a sorozat jellegű ingatlan értékesítésre tekintettel lett áfaalany.

A „belföldön teljesített” kitétel azt jelenti, hogy az ügylet teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján Magyarország. Figyelni kell, hogy e miatt olyan ügylethez is kapcsolódhat adatszolgáltatási kötelezettség, amit fizikailag Magyarország területén kívül végeznek, de az Áfa tv. előírásai szerint belföldön minősül teljesítettnek.

A kötelezettség szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a számlát egyenes áfás, fordított adózású vagy adómentes ügyletről, esetleg az Áfa tv. különös rendelkezéseinek hatálya alá tartozó (pl. különbözeti áfás) ügyletről bocsátottuk-e ki. Az is irreleváns, hogy a partner telephelyes vagy regisztrációs adószámmal rendelkezik-e, és hogy áfás tevékenységet folytat-e vagy pl. alanyi adómentes.

Számlának minősül az egyszerűsített számla, a gyűjtőszámla, az előlegszámla és a végszámla is, ezért mindegyikre kiterjed az adatszolgáltatási kötelezettség. A jogalkotó immár egyértelművé teszi, hogy előlegfizetés esetén a végszámla tekintetében az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni. A számlával egy tekintet alá eső okiratokról (érvénytelenítő számla, módosító számla) szintén adatot kell szolgáltatni. Nem esnek viszont adatszolgáltatási kötelezettség alá a számlának, számlával egy tekintet alá eső okiratnak nem minősülő bizonylatok, pl. nyugta, felvásárlási okirat.

Az adatszolgáltatási kötelezettség mind a számlázóprogrammal, mind pedig a nyomtatvány felhasználásával előállított számlára (számlával egy tekintet alá eső okiratra) vonatkozik, ám az online pénztárgéppel kibocsátott számlára nem, arról továbbra is az online pénztárgépekre vonatkozó szabályok szerint kell információt adni a NAV felé.

Számlázóprogrammal előállított számla esetén figyeljünk oda, hogy júliustól olyan programverziót használjunk, amely már az új előírásoknak megfelelően végzi az adatszolgáltatást, mivel a hibás vagy elmulasztott adatszolgáltatást az adóhatóság egyéni vállalkozóknál számlánként 200.000 forintig, mindenki másnál számlánként 500.000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja! Ugyanezen okból kézi számlázásnál is ügyelni kell arra, hogy az adatok rögzítése határidőben megtörténjen a webes felületen. 

Július 1-jétől lép hatályba az az előírás is, miszerint valamennyi, adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlán szerepeltetni kell a belföldön adóalanyként nyilvántartásba vett partner belföldi adószámának első nyolc számjegyét. Az év második felétől tehát a bármilyen kis összegű áfa átterhelésénél, valamint az adómentes és a fordított áfás B2B ügyletek esetén is kötelező lesz ráírni a számlára a partner belföldi adószámát.

Az új szabályozásra különösen oda kell figyelnünk azoknál a partnereknél, akiknek már eddig is bocsátottunk ki számlát, és mindig az előző számla fejlécét másoljuk át, vagy számlázóprogrammal történő bizonylatolásnál a partnertörzsből emeljük be az adataikat, esetleg a korábbi számla „klónozásával” állítjuk elő az aktuálisat, mivel ha eddig nem tüntettük fel a befogadó adószámát, könnyen lemaradhat július 1. után is ez az adat.

Megjegyzendő, hogy a törvény a partner belföldi adószámának első nyolc számjegyét rendeli feltüntetni, tehát az ún. törzsszámot. Ennek a feltételnek természetesen megfelel a számla akkor is, ha a partner teljes belföldi adószáma szerepel rajta, illetve az eddigi gyakorlat alapján az adóhatóság a partner közösségi adószámának feltüntetését is elfogadja, tekintve, hogy Magyarországon a közösségi adószám a „HU” előtagból és a törzsszámból áll, tehát szerepel benne az előírt nyolc számjegy.

Mivel a partner adószámának feltüntetése a számla kötelező adata lesz, ha ez lemarad, a kibocsátó nem szabályszerűen állítja ki a számlát, ami akár bírság kiszabásához is vezethet.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor nem egyértelmű, hogy az ügylet kapcsán van-e adatszolgáltatási kötelezettség, mert nem egyértelmű, hogy az adott ügylet során a partner adóalanyi, és ezen belül belföldi adóalanyi minőségében jár-e el. Ilyen lehet, ha pl. egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vett magánszemély vesz igénybe egy szolgáltatást, de nem állapítható meg, hogy adóalanyként vagy magánszemélyként; vagy ha a partner nemcsak magyar, hanem külföldi adószámmal is rendelkezik, esetleg meg is adja mindegyiket. Ilyenkor tisztázni kell a helyzetet, mivel a nem adóalany illetve a külföldi adóalany részére teljesített ügyletről 2020. július 1-jétől még nincs helye számlaadat-szolgáltatásnak.

Az eltérő megítélés a számla adattartalmára is kihat: míg belföldi adóalany partner esetén a belföldi adószámának első nyolc számjegyét kell feltüntetni, addig magánszemélyi minőségben eljáró partner adószámát akkor sem kell szerepeltetni a számlán, ha egyébként van neki; ha pedig a belföldön is nyilvántartásba vett partner külföldi adóalanyisága keretében jár el (pl. másik tagállami állandó telephelyén történő felhasználás céljára vásárol terméket), akkor az ezen értékesítésről kiállított számlán a külföldi adószámát (pl. a másik tagállami közösségi adószámát) kell feltüntetni.

Lényeges, hogy mindkét említett kötelezettség minden olyan számlára vonatkozik, amelyet 2020. július 1-jén vagy azt követően állítunk ki, függetlenül attól, hogy mikori teljesítésű ügyletet számlázunk ki. A 2020. július 1-jét megelőzően kibocsátott számlákra viszont még a 100.000 forintos értékhatár irányadó.

Július 1-jétől lecsökken a számlakibocsátásra nyitva álló „észszerű idő” is, az eddigi 15 napról 8 napra. Erre már csak azért is célszerű ügyelni, mert a számla késedelmes kiállítása a kibocsátónál akár mulasztási bírság kiszabásához is vezethet. Nem kell azonban kétségbeesni, ha adott esetben mégsem tudjuk 8 napon belül kibocsátani a számlát (pl. mert a partnerünk nem adta meg időben a szükséges adatokat), mivel, ha tudjuk igazolni, hogy a késedelmes számlázásra önhibánkon kívül került sor, a NAV-nak a mulasztási bírság kiszabása során ezt figyelembe kell vennie, és a kiszabható bírságot a körülmények mérlegelése alapján mérsékelheti, vagy akár mellőzheti is a kiszabását.

Korrekciós bizonylatnál (számlával egy tekintet alá eső okiratnál) a 8 napot a törvény szerint a módosításra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani. A kialakult joggyakorlat alapján azonban, mivel gyakran előfordul, hogy a kibocsátó eleve a bekövetkezéstől számított 8 napon túl szerez tudomást arról, hogy korrigálnia kellene a számlát, nem kifogásolható, ha a tudomásszerzéstől számítja a 8 napot.

További változás lesz, hogy egyes adómentes ügyletekről, amelyekről eddig elég volt számviteli bizonylatot kibocsátani, július 1-jétől kötelező lesz számlát kiállítani. Ebbe a körbe fog tartozni a nem közszolgáltató által végzett humán-egészségügyi ellátás, fogorvosi ellátás, az ún. egyéb oktatás (pl. felnőttképzés, nyelvi képzés), az együttműködő közösség által a tagjai részére adómentesen nyújtott szolgáltatások, valamint az adómentes ingatlanértékesítés. Figyeljünk oda, hogy ezekről adatot is kell szolgáltatni az év második felétől!

További részletekért kattintson ide!

Forrás: www.ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 × egy =