Régi-új adó a kamaton

Az új jogszabály által leginkább érintett szektor a hitelintézeteké, ezért a Bankszövetség adózási munkacsoportja a közlöny megjelenését követően igyekezett azonosítani az értelmezést, illetve további jogalkotást igénylő rendelkezéseket, s kérdéseivel, javaslataival a Pénzügyminisztériumhoz fordult. A jelen cikk bemutatja az egyeztetés során kialakult álláspontokat, illetve a Bankszövetség javaslata alapján végrehajtott jogszabály-pontosítást is.

Az új közteher alapvető célja nem csupán az adóbevételek növelése, hanem – más kormányzati intézkedésekkel együtt – a lakossági befektetések állampapírok felé terelése is úgy, hogy jobban adóztat egyes befektetéseket, mint az állampapírokat. Az adózási környezet már 2019. júniusa óta az állampapírokat preferálta a kamatadómentességgel, az új közteherrel ezt az adózási különbözetet növelte a hó elejétől a jogalkotó 15%-ról 28%-ra.

Az e téren bevezetett szociális hozzájárulási adó a 2013-2016 között létezett kamatjövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás szabályaira épít, bár attól pár ponton eltér, így a pénzügyi szektor szereplői számára a korábbi működési logika friss szabályok szerinti visszaállítása volt a júniusi feladat.

A kormányrendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) 1. § (5) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott tőkejövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adó szabályait képezi le, pár eltéréssel.

Az adó mértéke

Az új adó 13%, amely felső határ nélkül terheli az érintett jövedelmeket (eltérően a tőkejövedelmeket a Szocho törvény 1. § (5) bekezdése alapján eddig is terhelő adótól).

Az adó alanya

Az adó alanya csak természetes személy lehet. A természetes személyeken belül a Szocho törvény megkülönbözteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti külföldieket és belföldieket és csak ez utóbbi kategóriába tartozó személyek jövedelmeit terheli az új közteher.

Szintén nem kell az új szocho-t megfizetni a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy kamatjövedelme után.

A külföldi státuszt, illetve a más tagállambeli vagy EU általi biztosítotti státuszt a belföldi kifizető felé a magánszemélynek kell igazolnia. Ennek hiányában a kifizető a belföldiekre vonatkozó szabályokat fogja alkalmazni és levonja a szocho-t.

Az érintett jövedelem

A 2013-2016 közötti EHO-tól eltérően az új adó kizárólag az szja törvény szerinti kamatjövedelmekre terjed ki. Azaz nem kell ezt azt megfizetni az olyan jövedelmek után, amelyeket az szja törvény más jogcímen adóztat. Erre tekintettel nem terheli ez az új közteher például a tőzsdei ügyleteket (ETÜ), az osztalékot, illetve a nyesz vagy tbsz számlán keletkezett jövedelmet.

Az szja törvény szerinti kamatjövedelmek közül sem minden kamatjövedelmet terhel a szocho. A jogszabály nevesítetten kiveszi a hatálya alól az ingatlanalapok befektetési jegyeit. Ingatlanalapnak az az alap minősül, amely a 2014. évi XVI. törvény szerint ilyennek minősül (azaz pl. nem ingatlanalap egy olyan alap, amely ingatlan alapok alapjaként csak közvetetten rendelkezik ingatlan kitettséggel).

A másik kamatjövedelem kategória, amelyet nem terhel az új adó, azon jövedelem, amely bár kamatjövedelemnek minősül, de mentes a kamatadó alól. Ide alapvetően a kamatadó alól mentesített állampapírok és a nem szünetelő egyéni vállalkozók pénzforgalmi bankszámlái tartoznak, s ezen a jogcímen mentes a szocho alól a gyámhatósági betétek kamata is.

Az adókötelezettséget nem befolyásolja sem az értékpapír kibocsátási helye (belföld vagy külföld) sem az értékpapír devizaneme.

A társasházak ugyan az szja törvény rendszerében a kamatadó alanyai, de mivel nem természetes személyek, ezért az ő kamatjövedelmük után sem kell szocho-t fizetni.

Eljárási szabályok

Az új szocho kapcsán ugyanazon eljárási szabályokat kell alkalmazni, mint a kamatadózás során. Azaz amennyiben a kamatjövedelem belföldi kifizetőtől származik, akkor ezzel kapcsolatosan a jövedelmet szerző magánszemélynek nincs semmilyen adóztatással összefüggő feladata. A jövedelmet és annak adóját a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg, és vallja be. Ahogy a kamatjövedelem esetében, itt sem kell a magánszemélynek átadni adóazonosító jelét a kifizető részére, a jóváírást ennek hiányában is teljesíti a kifizető.

Szintén a kamatadózás szabályait követve, a szociális hozzájárulási adóról sem kell magánszemélyenként adatszolgáltatást teljesítenie a kifizetőnek a NAV felé.

Az esetleges adó túlvonás esetén sem más a szabály, mint a kamatadónál. Ha a magánszemély azt észleli, hogy a kifizető több adót vont a kelleténél, akkor a levonásról igazolást kell kérnie a kifizetőtől és ezen igazolás alapján tudja visszaigényelni a túlvont adót az adóhatóságtól. Túlvonás oka lehet, ha pl. a kifizetés előtt nem igazolta megfelelően a magánszemély a kifizető részére a kamatot fizető értékpapír bekerülési értékét vagy azt, hogy a Tbj. szerinti külföldinek minősül.

Amennyiben a kamatjövedelem nem belföldi kifizetőtől származik (pl. egy külföldi banki betét kamata), akkor az adót a magánszemélynek kell szja bevallásában megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Átmeneti szabályok a bevezetés kapcsán

A jogalkotói cél vélhetőleg a jövőbeli befektetések állampapírok felé terelése volt, ezt figyelembe véve kerültek kialakításra a hatálybalépés kapcsán az átmeneti rendelkezések is. Az új adó csak a június 30-át követően lekötött betétekre, az onnantól megvásárolt értékpapírokra, megkötött biztosításokra vonatkozik. Az ezen dátumig lekötött betétek, megvásárolt értékpapírok és megkötött biztosítások még mentesek lesznek az új közteher alól. Egy termék esetén kell csak a keletkezett jövedelmet az eltelt idővel arányosítani, ez pedig a bankszámlák kamata, amely esetében a hatályba lépés előtt kezdődött, de csak utána befejeződő kamatperiódus kamatából csak a hatálybalépést követő időszakra járó kamat lesz szocho köteles.

Az átmeneti szabály alapján tehát fontos tehát ellenőrizni, hogy egy-egy eszköz esetén a szerzés a hatálybalépés előtt vagy után történt. Ismétlődő lekötés esetén az a betéti periódus lesz először szocho köteles, amely teljes egészében a hatálybalépés utáni időpontra esik. Értékpapírok esetében mindig a tényleges eredeti bekerülési értéket kell figyelni. Így pl., ha egy befektetési jegy helyett a befektető az alap átalakulása miatt új befektetési jegyet kap, akkor ez az átalakulás nem fog kihatni a szocho kötelezettségre, mivel adózási szempontból az eredeti bekerülési napot kell figyelembe venni. Az sem befolyásolja a bekerülési nap megállapítását, ha az értékpapír ugyanazon magánszemély egyik számlájáról a másik számlájára kerül áthelyezésre (pl. tbsz számláról szabad értékpapír számlára). Fontos viszont, ha megváltozik az értékpapír tulajdonosa pl. öröklés vagy ajándékozás miatt, akkor ott az új tulajdonosnál új lesz a szerzési időpont is, tehát az adókötelezettség nem kerülhető meg.

Az új szocho és a tőkejövedelmet terhelő korábbi szocho közötti különbségeket az alábbi táblázat foglalja össze:

A szakmai cikk szerzője:
Dr. Nádházy Tamás
ügyvéd, a CIB Bank szakértője
a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja szakmai partnere, a Bankszövetség adózási munkacsoportjának vezetője