Sávos extraprofit-adót szorgalmaz a lízingszövetség és a követeléskezelők szövetsége

A sávos extraprofit-adót tartaná méltányosnak a lízingszövetség és a követeléskezelők szövetsége a két szakmai szervezet pénteki közös közleménye szerint, mert a követeléskezelő és a lízingcégeknél nem képződik extraprofit, ugyanakkor a bankadó, az extraprofit adó, valamint a hitelmoratórium és a kamatstop jelentős jövedelem-elvonással jár.

A követeléskezelő és a lízingcégeknek eddig is komoly terhet jelentett a 2010-ben átmeneti jelleggel kivetett 6,5 százalékos, később az adóalap-számítás módosításával a pénzügyi vállalkozásoknál átlagosan tízszeresre növelt különadó, amelynek terhein 2017-ben csak a bankoknak könnyített a jogalkotó – fejtette ki Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége és Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke a közleményben.

Hozzátették: mindez az idén plusz teherként társuló extraprofit-adóval, valamint az ősszel ismét meghosszabbított és a kis- és középvállalati szektorra is kiterjesztett hitelmoratóriummal olyan, milliárdokban mérhető pénzügyi forrást von el, aminek nagy részét a követeléskezelő és lízingcégek eddig a bajba jutott adósokkal létrehozott megállapodásokra fordították.
Zs. Nagy István szerint a lízingszektor most jobb állapotban van, mint a 2008-as globális recesszió idején, ehhez hozzájárul a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztókra vonatkozó intézkedése is, mert a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató bevezetése kizárta a lízingből azokat, akiknek jövedelme nem nyújtana biztos fedezetet a törlesztéshez.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a finanszírozási kockázat így sem nem tűnt el a szektorból.

“A változó kamat az új svájci frank, aminek a kkv-szektorra is kiterjesztett kamatstop most átmenetileg kihúzta a méregfogát” – fogalmazott. A lízingszövetség szerint mégsem jó üzenet, hogy ezzel a megoldással azok kerültek hátrányos helyzetbe, akik az MNB és a pénzügyi szektor ajánlására figyelve fixálták a törlesztőrészletet és a kezdetektől fogva precízen fizettek.

Bódizs Kornél kifejtette: a követeléskezelők számára fékező hatása van a hitelmoratóriumnak, mert az nemcsak törlesztési, hanem egyben hitelfelmondási moratóriumot is jelent. Hatására a szövetség tagjai által a bankoktól megvásárolható követelések darabszáma a töredékére esett vissza. Így nagyobb szerep jutott az olyan, például távközlési, közműszolgáltatási és egyéb típusú követeléseknek, amelyek korábban kevésbé voltak vonzóak.

Felhívta a figyelmet arra: kifejezetten a jogi eljárás és a végrehajtás irányába hat az, hogy az idő- és munkaigényes kedvezmény-megállapodások költségeit nem lehet felszámítani, miközben a jogi költségek minden további nélkül érvényesíthetők.

A szövetség üzletpolitikája azonban megállapodáspárti, 45 tagja évente mintegy 300 milliárd forintnyi követelésállományt vásárol és évente a 120 ezret is meghaladó esetben sikerült az ügyfelek anyagi lehetőségei szerint kialakított fizetési megállapodást létrehozni – hangsúlyozták a közleményben.

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három × kettő =