Adózás alacsony adókulcsú országból származó osztalék, árfolyamnyereség után

A magyar magánszemélyek esetében 2017-ben újult meg a külföldről származó osztalék, árfolyamnyereség és vállalkozásból kivont jövedelem adózásának szabályozása, miután jelentősen módosultak az szja-törvényből az offshore cégekre vonatkozó rendelkezések.

Az adózás jelenleg az alacsony adókulcsú állam fogalma szerinti differenciáláson alapul, mely az szja-törvény értelmében az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék, kivéve, ha az adott állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Amennyiben tehát a magyar illetőségű magánszemély például külföldről származó osztalékot, árfolyamnyereséget vagy vállalkozásból kivont jövedelmet realizál, mindenekelőtt azt kell vizsgálni, hogy Magyarország, illetve a jövedelem forrása szerinti állam kötött-e kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Ha nincs a jövedelem forrása szerinti állammal egyezmény, úgy a következő szempont, amelyet vizsgálni kell az, hogy a külföldi állam egyáltalán ír-e elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget. Ha nem, úgy az adott állam az szja-törvény alapján automatikusan alacsony adókulcsúnak minősül, míg ha van a társasági adónak megfelelő adókötelezettség a kérdéses államban, úgy az adott állam csak akkor számít alacsony adókulcsúnak, ha az előírt adómérték kevesebb, mint 9 százalék

Az szja-törvény az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által, vagy annak megbízása alapján fizetett osztalékot, az általa kibocsátott értékpapír kapcsán realizált árfolyamnyereséget (elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó részét), valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által realizált jövedelmet egyéb jövedelemnek minősíti.

Ilyen esetekben a jövedelem az összevont adóalap részét képezi, mely után a magánszemélynek 2022-ben 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie, azzal, hogy mivel a külföldi cég nem minősül kifizetőnek, tehát a szocho a magánszemélyt terheli, ezért a megállapított jövedelem 89 százaléka képezi mindkét adónem esetében az adóalapot.

Forrás: adozona.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

öt × 5 =