Kihirdették a különadók szabályait!

A Gazdasági Akcióterv keretében kihirdették, és május 1-jével hatályba lép a hitelintézetek különadójáról és a kiskereskedelmi adóról szóló kormányrendelet.

A hitelintézetek különadója

A 108/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet a hitelintézetekre a 2020. adóévre vonatkozóan külön adót vet ki. A rendelet értelmében a hitelintézetek a különadót 2020. június 10. napjáig külön nyomtatványon állapítják meg, és az adókötelezettséget 2020. június 10. napjáig, 2020. szeptember 10. napjáig és 2020. december 10. napjáig egyenlő részletekben fizetik meg.

A különadó alapja a hitelintézetnél a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg vagy az éves beszámolóját a számvitelről szóló törvény szerinti IFRS-ek szerint összeállító hitelintézetnél az IFRS-ek szerint készített, az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján meghatározott módosított mérlegfőösszeg alapján megállapított 2020. adóévi adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része. A különadó mértéke 0,19 százalék.

A hitelintézet a különadó kötelezettségét választása szerint csökkentheti a különadó törvény szerinti módon, vagyis, ha a kedvezményezett célnak minősülő látvány-csapatsportra nyújt támogatást, akkor a támogatás összegével csökkenthető a különadó, ha a támogatás alapján jogosult lenne a társasági adó szerinti adókedvezményre, azonban az adócsökkentés alapjául szolgáló támogatási összeget a társasági adó terhére adókedvezményként még nem vette igénybe. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás címén megfizetett összeget az adózó adócsökkentésként nem érvényesítheti. Az adócsökkentés összege nem haladhatja meg a fizetendő különadó 50 százalékát. Amennyiben az adózó az adócsökkentést érvényesíti, akkor a továbbiakban az adócsökkentésként figyelembe vett támogatás összegére a társasági adó terhére adókedvezményt nem vehet igénybe.

A különadó hatálya alól bármely okból kikerülő hitelintézet az adókötelezettségét a különadó hatálya alól történő kikerülését követő 30. napig teljesíti, ha az annak teljesítésére előírt határidő korábban nem telt le.

A kiskereskedelmi adó

A 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet tartalmazza a kiskereskedelmi adó szabályait. A rendelet kiskereskedelmi tevékenységnek a TEÁOR szerint az alábbi tevékenységeket minősíti:

Gépjármű-kereskedelem (Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, Egyéb gépjármű-kereskedelem – kivéve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelem)

Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelme, javítása – kivéve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét

Nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem (Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem, Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem)

Élelmiszer, ital, dohányáru kiskereskedelme (Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, Hús-, húsáru kiskereskedelme, Hal kiskereskedelme, Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem, Ital-kiskereskedelem, Dohányáru-kiskereskedelem, Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem)

Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem (Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem)

Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme (Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme, Telekommunikációs termék kiskereskedelme, Audio-, videoberendezés kiskereskedelme)

Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme (Textil-kiskereskedelem, Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem, Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme, Villamos háztartási készülék kiskereskedelme, Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme)

Kulturális, szabadidős cikk bolti kiskereskedelme (Könyv-kiskereskedelem, Újság-, papíráru-kiskereskedelem, Zene-, videofelvétel kiskereskedelme, Sportszer-kiskereskedelem, Játék-kiskereskedelem)

Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme (Ruházat kiskereskedelem, Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem, Gyógyszer-kiskereskedelem, Gyógyászati termék kiskereskedelme, Illatszer-kiskereskedelem, Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme, Óra-, ékszer-kiskereskedelem, Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme, Használtcikk bolti kiskereskedelme)

Piaci kiskereskedelem (Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme, Textil, ruházat, lábbeli piaci kiskereskedelme, Egyéb áruk piaci kiskereskedelme)

Nem bolti, piaci kiskereskedelem (Csomagküldő, internetes kiskereskedelem, Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem)

A rendelet adókötelesnek minősíti a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítését. Az adó alanya pedig a tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.

Az adó alapja az adóalany 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, a meghatározott tevékenységéből származó nettó árbevétele. Az adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege is.

kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a tevékenységükből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, a meghatározott tevékenységekből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, a meghatározott tevékenységekből származó nettó árbevételben képvisel. E szabályokat azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a rendelet kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre, vagy, ha május 1-jén a meghatározott tevékenységet végző jogalany a tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba. Nem kell alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy ezeket az ügyleteket nem a rendeletben megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

Az adó mértéke

az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,

az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

Az adó összege az adóalapnak az adómértékkel számított összegének május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összege.

Az eljárási szabályokat tekintve az adó alanya az adókötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő vagy ha az adóéve a veszélyhelyzet idején ér véget, akkor a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz. Az adóalany 2020. május 31-ig köteles bevallani az adóelőleg egy hónapra jutó (havi) összegét az állami adóhatósághoz (ez a 2020. május 1-jét megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, az adóalany meghatározott tevékenységéből származó – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén évesített – nettó árbevételének alapulvételével az adómértékkel számított összeg 1/12-ed része). Ha az adóalanynak még nincs lezárt adóéve, akkor az általa fizetendő havi adóelőleg összege az adóévre várható adó összegének 1/12-ed része. Az adóalany azon naptári hónapokban, amikor a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll, a naptári hónap utolsó napjáig köteles megfizetni a havi adóelőleget az állami adóhatósághoz. Ha a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért nettó árbevétel nem érte el az előző év azonos hónapja nettó árbevételének 60%-át, akkor az állami adóhatóság az adózó kérelmére az adóelőleg összegét ezen árbevétel-csökkenéssel arányosan mérsékli. Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőleg-bevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

Forrás: www.ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

három + 1 =