ESEF: megszületett az egységes uniós elektronikus beszámolási formátum

A digitalizáció elkerülhetetlen a számvitel területén is. A 2020. üzleti évtől bevezetésre kerül az ESEF, azaz az egységes elektronikus beszámolási formátum, amelyet az Európai Unió tőzsdén jegyzett társaságainak kell alkalmazniuk.

Az Európai Bizottság 2018. december 17-én elfogadta a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018/815. számú rendeletét (a továbbiakban: rendelet). A magyar nyelvű fordítás 2019. május 29-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Mit jelent az ESEF?

Az ESEF (European Single Electronic Format, azaz egységes elektronikus beszámolási formátum) az Európai Unióban alkalmazott új elektronikus beszámolási formátum, amelyet az Európai Unióban tőzsdén jegyzett társaságok pénzügyi kimutatásaira kell alkalmazni a 2020. üzleti évtől kezdődően. A szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóinak teljes egészében a bővíthető hipertextjelölő nyelven (XHTML) kell elkészíteniük az éves pénzügyi beszámolójukat.

Az XHTML nem védett, szabad felhasználású elektronikus beszámolási formátum, amely bárki által szabadon olvasható mint egy weboldal, nincs szükség külön mechanizmusra vagy szoftverre.

További követelményként azok a tőzsdei társaságok, amelyek a konszolidált pénzügyi kimutatásaikat az IFRS-ek szerint készítik el, a konszolidált pénzügyi kimutatásaikat a bővíthető üzletibeszámoló-nyelv (XBRL) alkalmazásaival kell megjelölniük. Az XBRL géppel olvasható jelölőnyelv, amely lehetővé teszi nagy mennyiségű információ automatizált felhasználását. Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által elvégzett költség-haszon-elemzés alátámasztotta, hogy az XHTML dokumentumokba Inline XBRL alkalmazásával célszerű beágyazni az XBRL jelöléseket. Ennek megfelelően szükséges az Inline XBRL technológia alkalmazása. Az XBRL jelölőnyelv használata olyan taxonómia alkalmazásával jár, amellyel az ember által olvasható szöveg géppel olvasható információvá alakítható.

Az egységes elektronikus beszámolási formátumhoz az IFRS-taxonómián alapuló és azt kibővítő alaptaxonómiát kell használni. Az egységes taxonómia használata érdekében az ESMA-nak a honlapján géppel olvasható és szabadon letölthető formátumban közzé kell tennie az XBRL taxonómiaállományokat. Abban az esetben, ha a tagállamok jogszabályai megengedik vagy előírják az éves pénzügyi beszámolóknak az azokban foglalt IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokon kívüli részeinek megjelölését, a társaságoknak az ilyen részek megjelölésére az XBRL jelölőnyelvet, valamint a bejegyzésük szerinti tagállam által e célból rendelkezésre bocsátott megfelelő taxonómiát kell használniuk.

A rendelet előírja, hogy kötelező előírásokat kell rögzíteni a jelölés minimális részletezettségére vonatkozóan. Az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokban foglalt elsődleges pénzügyi kimutatások (mérleg, eredménykimutatás, sajáttőkeváltozás-kimutatás, cash flow-kimutatás) esetében részletes címkézés előírásával kell biztosítani az elsődleges pénzügyi kimutatások teljeskörű megjelölését. Az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések esetében blokkcímkézés előírásával kell biztosítani a megjegyzések teljes szakaszainak egy-egy taxonómiaelemmel történő megjelölését. A blokkcímkézés előírása azonban nem korlátozhatja a társaságokat abban, hogy a saját döntésük alapján nagyobb részletezettséggel jelöljék meg az IFRS-ek szerinti konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket.

A közzétételek megjelölésekor a társaságoknak az alaptaxonómia azon elemét kell használniuk, amelynek számviteli jelentése a legközelebb áll a megjelölendő közzétételhez. Ha az alaptaxonómia több eleme is megfelelő, akkor a társaságoknak a legszűkebb számviteli jelentésű és/vagy terjedelmű elemet szükséges választaniuk. Ha az alaptaxonómia legközelebbi eleme tévesen mutatná be a megjelölendő közzététel számviteli jelentését, a társaságok bővítő taxonómiaelemet hozhatnak létre, és azt használhatják az adott közzététel megjelöléséhez. A létrehozott bővítő taxonómiaelem azonban nem kettőzheti meg az alaptaxonómia egyetlen elemének jelentését és terjedelmét sem.

Melyek az XBRL taxonómiaállományok legfőbb technikai jellemzői?

Az ESMA által kiadott XBRL taxonómiaállományok
– XBRL elem formájában azonosítják az alaptaxonómia minden elemét,
– a rendelet I. melléklete szerinti típuselőírásnak megfelelően megadják az alaptaxonómia elemeinek jellemzőit,
– megadják az alaptaxonómia elemeit dokumentáló, a rendelet VI. mellékletében meghatározott, ember által olvasható címkéket, valamint a rájuk vonatkozó hivatkozásokat;
– olyan struktúrákat határoznak meg, amelyek megkönnyítik a taxonómia tartalmának böngészését, valamint az egyes alaptaxonómia-elemek meghatározásának az alaptaxonómia más elemeivel összefüggő értelmezését;
– olyan kapcsolatokat határoznak meg, amelyek segítségével a társaságok az alaptaxonómia elemeihez kapcsolhatják a bővítő taxonómiaelemeket;
– az Inline XBRL 2.1, valamint az XBRL Dimensions 1.0 specifikáció tekintetében érvényesek, és a rendelet III. mellékletében meghatározott módon a taxonómiacsomagokra vonatkozó specifikációnak megfelelően csomagolt formátumban állnak rendelkezésre;
– tartalmazzák azokat a technikai információkat, amelyek szükségesek a harmonizált pénzügyi kimutatások előállítását támogató információtechnológiai megoldások kifejlesztéséhez,
– meghatározzák a vonatkozási időszakokat.

Példa az alaptaxonómia sémájára:
– Előtag: ifrs-full
– Az elem megnevezéséhez tartozó URI: AccumulatedDepreciationAmortisationAndImpairmentMember
– Az elem típusa és attribútumai: member
– Címke: Halmozott értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés [member] – Dokumentációs címke: Ez az elem a halmozott értékcsökkenést, amortizációt és értékvesztést jelöli. [Hivatkozás: Értékvesztés miatti veszteség; Értékcsökkenési és amortizációs leírás] – Hivatkozások: közzététel: IAS 16 73 d, közzététel: IAS 16 75 b, közzététel: IAS 17 32 (hatályát veszti: 2019.1.1.), közzététel: IAS 38 118 c, közzététel: IAS 40 79 c, közzététel: IAS 41 54 f

Milyen előnye van az ESEF bevezetésének?

Az ESEF bevezetésétől azt várják, hogy növelje a pénzügyi kimutatásokban szereplő információk összehasonlíthatóságát és átláthatóságát, amely végső során a pénzügyi adatok átfogóbb hasznosíthatóságához és egyszerűbb elemzéséhez vezethet. A végső cél az uniós tőkepiacok átláthatóságának növelése.

Forrás: www.ado.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy − egy =