A termőföldvásárlás illetékmentessége

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2018. január 1-jétől új feltételeket szab a termőföldvásárlás esetén érvényesíthető illetékmentességre. A módosult szabályt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontja szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség feltétele az volt, hogy a szerző a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítsa. Agrárpolitikai szempontból azonban annak nincs jelentősége, hogy a hasznosítás milyen gazdálkodási formában valósul meg, hanem a hangsúly azon van, hogy a hasznosítás mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára történjen. Erre tekintettel az Itv. 26. § (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában már nem szerepel, hogy az illetékmentesség csak egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként érvényesíthető.

A hatályos rendelkezések a következők:

A termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése akkor mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától – vagyoni értékű joggal terhelt termőföld szerzése esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától – számítva 5 évig

  • a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

  • a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

  • a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;

Lényeges tehát, hogy a termőföldet vásárló földműves legyen. Földművesnek minősül a Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve uniós tagállami állampolgár, aki a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről szóló 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve

  • mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy

  • a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

A mezőgazdasági termelőszervezet a mezőgazdasági igazgatási szerv által nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek

  • alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,

  • éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és

  • legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy

  • amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;

Az illetékmentesség feltételeinek szempontjából nem minősül elidegenítésnek

  • a kisajátítás,

  • a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és

  • a birtokösszevonási célú földcsere.

    Továbbá nem minősül a feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére

    • a mezőgazdasági termelőszervezet vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá

    • a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá.

    Nagyon fontos, hogy az előírt feltételek fennállásáról és vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb az illeték-fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, véglegessé válásáig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál.

    Ha az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

    • a vagyonszerző a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,

    • a vagyonszerző a termőföldön – használatának, hasznosításának a (18) bekezdés szerinti mezőgazdasági termelőszervezet vagy közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével – vagyoni értékű jogot alapít, vagy

    • a vagyonszerző a termőföldet saját maga vagy a mezőgazdasági termelőszervezet vagy közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

    • a vagyonszerző vagy a vagyonszerző közeli hozzátartozója a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányadát 25% alá csökkenti,

    az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a mezőgazdasági termelőszervezet vagy közeli hozzátartozó által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × öt =