Közeledik a karácsony – így adható csekély értékű ajándék

Év vége közeledtével egyre gyakrabban fordul elő, hogy egyes cégek ajándékot adnak magánszemélyeknek: dolgozóiknak vagy másnak. A csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie, melyből ki kell derülnie, hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal történt a juttatás.

Amennyiben az üzleti ajándék juttatására vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a feltételek megléte esetén mód van a csekély értékű (kis értékű) ajándék juttatására az Szja tv. 70. § (3) bekezdésének a) pontja alapján. Figyelemmel az Szja tv. 70. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakra is, a csekély értékű ajándékra vonatkozó szabályokat 2017-ben csak akkor lehet alkalmazni, ha az egy alkalommal nyújtott ajándék értéke nem több a minimálbér 10 százalékánál, azaz 12 750 forintnál (a 2017. évben a minimálbér 127 500 forint). Ha például 15 ezer forintos vásárlási utalványt kapnak a munkavállalók, akkor az vagy – a jutalomhoz hasonlóan – a munkavállalók bérjövedelmeként, vagy ha a törvényi feltételek fennállnak, az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése szerint adóköteles.

Az ajándék (juttatás) lehet termék, szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány, készpénz-helyettesítő eszköz is. Ez utóbbi két juttatási forma akkor felel meg a törvényi feltételeknek, ha megállapítható, hogy mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel.

Csekély értékű ajándékot adhat:

– a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;

– a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, a nyugdíjas tag, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának;

– a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának;

– a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak.

Csekély értékű ajándék adható olyan magánszemélynek is, aki az ajándékot juttató kifizetővel nem áll jogviszonyban, feltéve, hogy az adóévben más címen nem kapott jövedelmet az említett kifizetőtől. Ez a szabály alkalmazható például abban az esetben, ha az önkormányzat egy kisebb ajándék átadásával köszönti a település legidősebb lakóját. A közeli hozzátartozóknak adott juttatás esetén nem feltétel a közös háztartás. Így például a céges mikulásünnepségen az elvált házastársak gyermekei a külön háztartásban élő szülő munkáltatójától is kaphatnak csekély értékű ajándékot.

Miután az Szja tv. nem határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, a Ptk. 8:1. § 1. pontja szerinti meghatározás az irányadó. E szerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Az élettárs nem tekintendő közeli hozzátartozónak, a bejegyzett élettárs azonban annak minősül. Fontos szabály, hogy a csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie, melyből ki kell derülnie, hogy kinek a részére, milyen összegben, hány alkalommal történt a juttatás. A kifizetőt terhelő adó mellett adható egyes meghatározott juttatások után fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék. 2017. január 1-jétől az adó alapja az említett juttatások értékének 1,18-szorosa. A 70. § hatálya alá tartozó – egyes meghatározott – juttatások adóalapja után 2017. január 1-jétől az Eho tv. 3. § (1) bekezdése alapján 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a kifizetőnek, függetlenül attól, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a Tbj. szerint biztosítottnak minősül-e vagy sem.

Forrás: adozona.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × négy =