Januártól hatályos új szabály, hogy a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege csökkenti az eva alapját. Szintén januártól módosult az evázó egyéni vállalkozók magasabb járulékalapról történő választásának szabálya is. A friss adócsomag az osztalékelszámolás szabályain változtatott.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 2017. évi változásai jellemzően a törvény pontosítása érdekében kerültek bevezetésre. (Ha ezt a mondatot olvassák, biztosak lehetnek benne, hogy az előző módosításokból a törvény írója kihagyott valamit, ami a működéshez szükséges, vagy nem volt pontos – inkább félreérthető – a törvényi megfogalmazás, vagy előzőleg nem tudtak a más törvényekkel való összefüggésekről. Például, ha változik a számviteli törvény, akkor annak végrehajtása minden kettős könyvvitelt vezetőre vonatkozik függetlenül attól, hogy milyen rendszerben adózik.)

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) egy bevétel-alapú adózási módszer, mely
– a törvényben előírt feltételek megléte esetén,
– a törvényben konkretizált adózók számára választható,
– és kiváltja: egyéni vállalkozók esetében:
– a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy az átalányadót;
– az általános forgalmi adót (kivéve egyes különleges eseteket).
– a gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében kiváltja:
– a társasági adót
– a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
– a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;
– és az általános forgalmi adót (kivételek vannak).

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 9.§-a szerint az adóalap 37%-a az eva. Ezt az adózási módot azok választhatják a törvény szerint, akiknek az éves bevételük nem haladja meg a 30 millió forintot. De nem mindenkinek érdemes! Nagyon alacsonynak kell lennie a költségek arányának a bevételhez viszonyítva ahhoz, hogy ilyen magas adókulccsal megérje adózni.
2017. január 1-jétől hatályba lépő törvénymódosítás az, hogy a tárgyévben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összege csökkenti az eva alapját. Tehát nem lesz bevétel, azaz adóalap. Már évek óta kérik a szakmai szervezetek ezt a módosítást. (2003-ban vezették be az evát.) Tekintettel arra, hogy a támogatás összege az adóalapot csökkenti, ezért a jogszabályi kötelezettség alapján a tárgyévben visszafizetett támogatás összegével már a bevételt nem lehet csökkenteni. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezés azt tartalmazza, hogy a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege az egyszerűsített vállalkozói adó alapját csökkenti, ha az a támogatás folyósításakor az egyszerűsített vállalkozó adó alapját képezte.

A nyilvántartási rendszeren sem minden adózó nyer a bevételi nyilvántartás vezetésével. A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében köteles teljesíteni.

A közkereseti társaságok, a betéti társaságok és az egyéni cégek választhatnak, hogy a nyilvántartásaikat a számviteli törvény szabályai szerint a kettős könyvvitel rendszerében, vagy az Eva tv. bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályai szerint vezetik. A nyilvántartás vezetésével összefüggő választásukról az adóalanyiság választásának időpontjáig nyilatkozni kell, de az nem változtatható meg, és nem is vonható vissza az adóalanyiság időszaka alatt.
2017. január 1-jétől módosult az egyszerűsített vállalkozói adózást választó biztosított (TB) egyéni vállalkozók magasabb járulékalapról történő választásának szabálya is.

Eddig az eva adózó biztosított egyéni vállalkozó az adóévre szóló nyilatkozatát első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg tehette meg az állami adóhatóság felé. (Egyébként senki nem érti, miért nem elég ez a választás a januári bevallással egyidejűleg, hiszen az év utolsó napjaiban megjelenő rendeletek – például a minimálbérről, – jelentősen befolyásolhatják a választást. Sokan ezért sem vállalnak magasabb járulékot.)

A módosítás következtében a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról – az érvényes minimálbér/garantált bérminimum összegének ismeretében – a tárgyév első járulékbevallásában, azaz 2017. február 12-éig nyilatkozhatott az állami adóhatóság felé. Természetesen, akik már 2016-ban nyilatkoztak a magasabb járulékalap választásáról, nekik nem kellett ismét nyilatkozatot tenniük.

A Parlament által elfogadott friss adócsomag ismét módosítja az Eva törvény 18.§. (2) bekezdését – mely az osztalékelszámolás változása, illetve az osztalékelőleg figyelembe vétele miatt vált szükségessé.

Eszerint az osztalék utáni adót kiváltó adó (15%) alapjának kiszámítása a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét; csökkentve a mérlegben kimutatott osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.

Forrás: ado.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1 × 4 =