Az áfakulcsok alá besorolás fontos tudomány. Az Áfa törvény szerint 5%-os, 18%-os, 27%-os adókulcsa lehet egy terméknek, de az is lehetséges, hogy értékesítése mentes az adózás alól. A NAV fontos tájékoztatást tett közzé az Adó- és Vámértesítő 2017. évi 6. számában, amelyből kiderül, hogy mely termékek milyen áfakulcs alá tartoznak.
A termékek és szolgáltatások áfa-kulcsok alá besorolásánál számos szempontot kell figyelembe venni. Elsőként az Unió ezzel kapcsolatos szabályozását, amely szerint egy tagországban legfeljebb három áfakulcs lehet, egy általános kulcs, amely nem lehet kisebb 15%-nál, egy szuperkedvezményes kulcs, amely nem lehet kisebb 5%-nál, és az előző két kulcs között lehet még egy ún. köztes kulcsot alkalmazni. A szuperkedvezményes és a köztes kulcs alkalmazása nem kötelező, egyikétől vagy mindkettőtől akár el is lehet tekinteni.
Van olyan uniós ország, amely csak egyetlen kulcsot alkalmaz. Nyilván a kedvezményes kulcsok mellőzése egyszerűsíti a rendszert, és egyáltalán nem mellékesen az általános kulcsot annál kisebb mértékben kell megállapítani – figyelembe véve az áfa-bevételi elvárásokat – minél kisebb a kedvezményes kulcsok miatti adóvesztés.
Magyarországon jelenleg három kulcs van érvényben, és megfigyelhető egy tendencia, amely egyes termékköröket, szolgáltatásokat „visz” a szuperkedvezményes vagy a kedvezményes kulcs irányába. Ilyen termék- és szolgáltatáskörök például a távhőszolgáltatás, az élőállat és hústermékek (baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, kecske), a tojás, a tej, a kereskedelmi szálláshelyadás, a tejtermékek, a sütőipari és cukrászati termékek.
A termékek átsorolásának számos oka lehet, így szociális, egészségügyi, lakáspolitikai okok, de előfordult több alkalommal, hogy a választópolgárok szavazatainak megszerzése érdekében szólítottak meg a politikusok egyes társadalmi rétegeket, vagy egyes területek képviselői érvényesíteni tudták a politikusoknál a saját érdekeiket, és elérték, hogy a saját területük termékei, szolgáltatásai kedvezőbb kulcs alá kerüljenek, versenyelőnyt biztosítva ezzel saját maguknak. Ilyenkor persze mindig előkerül érvként az egyszerűsítés, a feketegazdaság csökkentésének igénye, vagy az alacsonyabb jövedelműek pénztárcájára való hivatkozás.
Kérdésként fel lehet tenni, hogy a távhőszolgáltatás 5%-os kulcsa és a többi energiaszolgáltatás 27%-os kulcsa milyen logikát követ, vagy mennyire lett olcsóbb a tőkehúsok, baromfik, tej, tojás ára azzal, hogy szép lassan az 5%-os körbe kerültek. A kérdések költőiek!
Azt azért nem árt tudni, hogy az áfa-nyereségnek csak töredékét kapja meg a végső fogyasztó, azon erőpozíciójától függően osztozkodik a termelő, a feldolgozóipar és a kereskedelem, azaz a kulcscsökkentés gyakran a gazdasági szereplők nem is annyira burkolt állami támogatásaként valósul meg.
Az Áfa törvény 2008. január 1-jei hatályba lépésekor csak két adókulcs volt, 5% alá tartoztak a humán gyógyszerek és egyes gyógyászati segédeszközök (ennek oka jól érthető mindenki számára), valamint a könyv, napilap, egyéb újság, folyóirat, kotta (ennek okán azért már el lehetne gondolkozni, hiszen a besorolás független a tartalomtól, és az 5%-os mérték a társadalmi hasznosságukat igencsak megkérdőjelezhető termékekre is vonatkozik – de ez legyen ezzel a legnagyobb baj).
Az általános kulcs akkor 20%-os volt.
A kulcsok eróziója 2009. július 1-jével indult meg, amikor létrejött a 18%-os köztes kulcs, és ebbe a körbe kerültek a következők.
Folytatás ITT!
Forrás: ado.hu
Vélemény, hozzászólás?