Kisokos a kamatjövedelemről

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a kamat közgazdasági definíciójától (az idegen pénz „használati díja”) részben eltérő módon határozza meg az alkalmazása során kamatjövedelemnek minősülő bevételeket. Az Szja tv. kamatra vonatkozó meghatározása alapján kamat az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is) (Szja tv. 3. § 24. pont).

(tovább…)

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)

(tovább…)

A szünidei diákmunka és a nyugdíj kapcsolata

Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.

Szünidei munka – többféle lehetőség

Számos lehetőség áll rendelkezésre a diákmunka módjának megválasztásához. Lehet dolgozni munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében, vagy diákszövetkezet tagjaként.

Ebben az írásban a leggyakrabban választott foglalkoztatási formák kerülnek bemutatásra.

(tovább…)

A családi kedvezmény érvényesítésének speciális esetei

Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a a családi kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről a családi pótlékra saját jogon jogosult, rokkantsági járadékban részesülő, továbbá a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személyek esetében.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő gyermekük, nagykorú hozzátartozójuk után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozó szabályokat elég gyakran helytelenül alkalmazzák, ezért a következőkben igyekszünk segítséget nyújtani a családi kedvezmény érvényesítéséhez.

(tovább…)

Adózás az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelem után

Egyszerűsített foglalkoztatásnál – alapesetben – a közterhet a munkáltatónak kell megfizetnie, munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napja után. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkavállalónak is keletkezik plusz kötelezettsége – hívja fel a figyelmet a NAV.

Bizonyos összeghatár fölött ugyanis megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.

(tovább…)

Mit jelent a minimálbér összege a nyugdíjaknál?

A kötelező legkisebb munkabér összege számos esetben hatással van a társadalombiztosítási ellátásokra.

A nyugellátások területén ez a hatás három helyen is megtalálható: a megállapodás-kötéssel kapcsolatos rendelkezéseknél, a szolgálati idő szabályainál, és rokon területként a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenység összeghatáránál.

Ezekben az esetekben a minimálbér összegének változása maga után vonja a vonatkozó rendelkezések változásait is.

(tovább…)

Osztalékfizetés kiva alatt

Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.

(tovább…)

Kiderült, hogy mely cégek kerülnek a NAV ellenőrzéseinek célkeresztjébe 2024-ben

A NAV 2024-es ellenőrzési tervéből már egyértelműen látszik, hogy mely területekre koncentrál a központi adóhatóság az idei adóellenőrzései során. Kiemelt figyelmet kapnak a nagyszámú munkavállalót foglalkoztató cégek, a munkáltatással összefüggő területek és a transzferárazás vizsgálata, valamint a magánszemélyek külföldről származó jövedelmeinek vizsgálata. Az adóhatóság külön figyelni fog az adóminimalizáló társaságokra, a kriptovalutából jövedelmet szerzőkre, a számítástechnikai termékekkel kereskedőkre, az építőipari és építőanyag kereskedőkre, valamint az internetes tartalomszolgáltatókra – áll az EY közleményében.

(tovább…)