Adóváltozások 2026

Az Adó szaklap cikkében adónemenkénti bontásban mutatja be az őszi jogalkotási időszakban elfogadott, az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, illetve a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény módosításait.

1. Személyi jövedelemadó ​

1.1. A 2025-ben korábban elfogadott, 2026. január 1-jén hatályba lépő kedvezményszabályok

A személyi jövedelemadó szabályai esetében az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: őszi adócsomag) és a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény módosításai mellett szükséges kiemelni a már korábban, a tavaszi jogalkotási időszakban elfogadott 2026. január 1-jén hatályba lépett, a kedvezményrendszer alapjait meghatározó módosításokat, illetve új kedvezményeket is.

1.1.1. A családi kedvezmény összegének megduplázása ​

A családi kedvezmény összege két lépcsőben történő megduplázásának első része már 2025. július 1-jétől megvalósult. 2025. július 1-jétől az összevont adóalap kedvezményezett eltartottanként

– egy eltartott esetén 100 000 forinttal,

– kettő eltartott esetén 200 000 forinttal,

– három és minden további eltartott esetén 330 000 forinttal

csökkenthető.

A második emelés 2026. január 1-jétől lép hatályba. Ezen időponttól kezdve az összevont adóalap kedvezményezett eltartottanként

– egy eltartott esetén 133 340 forinttal,

– kettő eltartott esetén 266 660 forinttal,

– három és minden további eltartott esetén 440 000 forinttal

csökkenthető.

1.1.2. A két gyermeket nevelő anyák kedvezménye ​

2026. január 1-jétől a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvényben (a továbbiakban: 2025. évi XIV. törvény) található szabályok alapján a legalább két gyermeket nevelő anyák is – fokozatosan – adómentessé válnak a munkajövedelmeik tekintetében. A kedvezmény érvényesítésének gyermekszámon kívüli feltételei megegyeznek a négy vagy több gyermeket nevelő, illetve a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének feltételeivel.

A kedvezmény négy lépcsőben kerül bevezetésre:

– 2026-tól a 40. életévüket;

– 2027-től az 50. életévüket;

– 2028-tól a 60. életévüket még be nem töltött anyák érvényesíthetik a kedvezményt;

– 2029-től pedig életkori megkötés nélkül minden két gyermeket nevelő vagy gyermekeit már felnevelt anya élete végéig igénybe veheti a kétgyermekes anyák kedvezményét.

Átmeneti rendelkezés alapján a kedvezményt 2026. január 1-jétől az az anya érvényesítheti, aki 2026. január 1-jén a 40. életévét még nem töltötte be, a kedvezmény pedig a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmek utáni adókötelezettségre alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezményre vonatkozó szabályok a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazhatók.

Fontos kiemelni, hogy az őszi adócsomagban pontosításra került az életkori korlátokat meghatározó rendelkezés, ugyanis a 2025. évi XIV. törvényben elfogadott normaszöveg az előírt korhatárt január 1-jén betöltő édesanyákat kizárta volna a kedvezmény érvényesítéséből, ezért a szabály úgy módosul, hogy a 2025. december 31-ét követően a 40. életévüket, a 2026. december 31-ét követően az 50. életévüket, a 2027. december 31-ét követően a 60. életévüket betöltő anyák válnak lépcsőzetesen jogosulttá a kedvezményre, vagyis a meghatározott életkort január 1-jén betöltő édesanya is érvényesítheti a kedvezményt.

A kedvezmény érvényesítésének gyermekszámon kívüli feltételei megegyeznek a négy vagy több gyermeket nevelő, illetve a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének feltételeivel.

A kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti összevont adóalapból történő levonással érvényesíthető: a levonható, jellemzően munkával megszerzett jövedelmeket a törvény tételes felsorolással állapítja meg. Ilyennek minősül a kedvezményre jogosult által a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági időszakra elszámolt), összevont adóalapba tartozó,

– az szja-törvény szerint bérnek minősülő jövedelem (Szja tv. 3. § 21. pont);

– a bérnek nem minősülő, nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összege (ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét);

– az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül

= a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme,

= a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó jövedelme,

= az európai parlamenti képviselő e tevékenységből származó jövedelme,

= a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységből származó jövedelme,

= a választott könyvvizsgáló e tevékenységből származó jövedelme, valamint

= a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységből származó jövedelme.

A kedvezmény szempontjából a nem munkával megszerzett, más típusú jövedelmek nem vehetők figyelembe; ilyen például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem vagy a tőkejövedelmek köre.

A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély két gyermeket nevelő anyának minősül, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében a magánszemély már nem minősül két gyermeket nevelő anyának.

Az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.

1.1.3. A 30 év alatti anyák kedvezménye ​

2026. január 1-jétől módosultak a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyákat megillető adómentesség feltételei.

A 2023. január 1-jétől érvényesíthető kedvezmény (szja-törvényben lévő) 2025 végéig hatályos szabályai szerint a 30. életévük betöltése előtt gyermeket vállaló anyák a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset és a jogosultsági hónapok szorzatának megfelelő összeg erejéig adómentességet érvényesíthetnek a munkából származó jövedelmeik tekintetében (2025-ben ez havi 656 785 forint, évi 7 881 420 forint adómentes bevételt jelent az arra jogosult anyák számára). A kedvezmény csak a 2022. december 31-ét követően született gyermekek, illetve családi kedvezményre jogosító magzatok után érvényesíthető.

A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2025. évi XIII. törvény) újraszabályozza a kedvezmény érvényesítésének feltételeit. A kedvezmény továbbra is adóalap-csökkentő kedvezményként kerül szabályozásra, továbbá változatlan az is, hogy az összevont adóalap a tételesen felsorolt, munkával megszerzett jövedelmek összegével csökkenthető.

Megszűnik azonban

– az érvényesítést korlátozó jövedelemhatár, vagyis a 30 év alatti anyák munkajövedelmeik teljes összege után érvényesíthetik a kedvezményt; illetve

– a gyermekek születési idejétől függő korlátozás, vagyis 2026. január 1-jétől minden 30 év alatti anya a gyermek születésének időpontjától függetlenül (és jövedelemkorlát nélkül) adómentességet élvezhet.

Átmeneti rendelkezés alapján a kedvezmény a 2025. december 31-ét követően megszerzett jövedelmek utáni adókötelezettségre alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetében a kedvezményre vonatkozó szabályok a 2025. december 31-ét követő időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazhatók.

Az adóalap hiányában nem érvényesíthető családi kedvezmény családi járulékkedvezményként figyelembe vehető.

A kedvezményre vonatkozó, jelenleg az szja-törvényben lévő szabályok az új törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik.

Kiemelendő, hogy az őszi adócsomag további kedvező módosítást tartalmaz a kedvezmény kapcsán. A 30 év alatti anyák kedvezményére jelenleg azon édesanyák jogosultak, akiknek a 30. életévük betöltése előtt megnyílik a családi adókedvezményre való jogosultságuk (azaz betöltik a várandósság 91. napját). A módosítás ezen szabályt oly módon enyhíti, hogy a bemeneti feltételnél már nincsen jelentősége annak, hogy a 30. életév betöltése és a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltának időpontja milyen sorrendben követik egymást. A korábbi szabályozás mellett a családi kedvezményre való jogosultságnak mindenképpen a 30. életév betöltése előtt kell megnyílnia. Az új szabály eltörli ezt a feltételt, vagyis a 30. életév betöltését követően is megnyílhat a családi kedvezményre való jogosultság. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem változik az a szabály, miszerint a kedvezmény utoljára abban az évben vehető igénybe, amelyben az anya betölti a 30. életévét.

2026-tól tehát azt kell vizsgálni, hogy az anya az adóévet megelőző év december 31-ét követően betöltötte-e a 30. életévét. Így például, ha az anya 2026. január 1-jén tölti be a 30. életévét és január 2-án örökbe fogad egy gyermeket, vagy a várandóssága eléri a 91. napot, 2026. év minden hónapjában igénybe veheti a 30 év alatti anyák kedvezményét. Viszont az az anya, akinek 2025. december 31-én van a 30. születésnapja, és 2026. január 1-jén nyílik meg a családi kedvezményre való jogosultsága, már nem érvényesítheti a kedvezményt, hiszen 2026. január 1-jén már 30 évnél idősebb.

1.1.4. A kedvezmények érvényesítési sorrendje

A tavaszi adócsomag keretében az új kedvezmények bevezetésével összefüggésben meghatározásra került a kedvezmények érvényesítési sorrendje. Eszerint 2026. január 1-jétől az Szja tv. 29/H. §-a alapján az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje a következő:

a) a 30 év alatti anyák kedvezménye;

b) a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a két gyermeket nevelő anyák kedvezménye;

c) a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezménye;

d) a 25 év alatti fiatalok kedvezménye;

e) a személyi kedvezmény;

f) az első házasok kedvezménye; továbbá

g) a családi kedvezmény.

Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több, egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben nincs szükség új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására.

1.2. Az őszi adócsomag módosításai

1.2.1. A kedvezmények érvényesítését megkönnyítő szabályok

1.2.1.1. A folytatólagos nyilatkozattétel kiterjesztése a három, illetve két gyermeket nevelő anyák kedvezményére

A 2025 végéig hatályos szabályozás alapján folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye kapcsán tehető. Az őszi adócsomag alapján 2026-tól ez a kör kibővül a három gyermeket nevelő anyák kedvezményével, illetve a 40 év alatti anyák esetében 2026. január 1-jétől érvényesíthető két gyermeket nevelő anyák kedvezményével.

A munkáltató, illetve kifizető az anya által a kedvezmény évközi érvényesítéséhez tett nyilatkozat tartalmát mindaddig változatlan tartalommal veszi figyelembe, ameddig a magánszemély nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett nyilatkozatának mellőzését. A magánszemély által tett adóelőleg-nyilatkozatot így nem kell évente újból megismételni, és csak akkor kell új nyilatkozatot tenni, ha az érvényesítést megalapozó adatokban változás történik [Szja tv. 48. § (2b) bekezdés].

Figyelembe véve, hogy a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye már 2025. október 1-jétől érvényesíthető, ezért – átmeneti rendelkezés alapján – a munkáltatónak, kifizetőnek a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére vonatkozóan 2025-ben tett adóelőleg-nyilatkozatot mindaddig folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak kell tekintenie, amíg az anya nem tesz új adóelőleg-nyilatkozatot [Szja tv. 111. § (1) bekezdés].

1.2.1.2. A több gyermeket nevelő anyák kedvezményére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat beépítése a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatba

Jelenleg a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye és a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítéséről a magánszemélynek külön adóelőleg-nyilatkozatot kell tennie. 2026-tól az őszi adócsomag módosítása alapján úgy egyszerűsödik a rendszer, hogy a családi kedvezményre jogosult anya a családi kedvezmény érvényesítése érdekében tett adóelőleg-nyilatkozatában is megjelölheti, hogy igénybe kívánja venni a négy vagy több gyermeket, a három gyermeket és a 2026. január 1-jétől bevezetésre kerülő két gyermeket nevelő anyák kedvezményét.

A családi kedvezmény érvényesítése kapcsán adóelőleg-nyilatkozat csak az adóelőleget megállapító munkáltató, illetve a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adható, míg a több gyermeket nevelő anyák mentességeiről a munkáltató mellett bármely kifizetőnek lehet nyilatkozni. Így, amennyiben az anya olyan kifizetőtől is szerez bevételt, amely számára az összevont adóalapba tartozó nem rendszeres bevételt juttat, úgy a több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében szükséges külön nyilatkozatot tennie.

A családi kedvezményről szóló nyilatkozatban kért többgyermekes kedvezményt a munkáltatónak, illetve rendszeres bevételt juttató kifizetőnek mindaddig folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak kell tekintenie, amíg ezen kedvezmények kapcsán az anya nem tesz új adóelőleg-nyilatkozatot [Szja tv. 48. § (2b) bekezdés].

1.2.2. A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások rendszerét érintő módosítások

1.2.2.1. A Széchenyi Pihenő Kártyával összefüggő változás ​

Már 2025. november 20-ától hatályos az az intézkedés, amely alapján átmeneti jelleggel, 2025. december 1. és 2026. április 30. között a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) új felhasználási körrel bővül, ami alapján a SZÉP-kártya élelmiszer vásárlására is felhasználható [Szja tv. 110. § (2) bekezdés].

Az szja-törvénnyel párhuzamosan a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet] is módosult. Az új (átmeneti ideig élő) felhasználási cél a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 21/A. § (1) bekezdésében is megjelenik. A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 2025. december 1-jén hatályba lépett 21/A. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya egyenlegét élelmiszervásárlás céljából mely szolgáltatóknál (kereskedőknél) lehet felhasználni. A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerint kereskedőnek az alábbi felsorolásban szereplő, gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság tekinthető:

– élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem;

– zöldség, gyümölcs kiskereskedelme;

– hús, húskészítmény kiskereskedelme;

– hal kiskereskedelme;

– kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem;

– egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.

A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 21/A. § (3) bekezdés 1. pontja azt is kimondja, hogy mi tekinthető élelmiszernek. Eszerint élelmiszernek minősül a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i, (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti

– I–IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket; továbbá

– az V. áruosztályba tartozó termékek közül a só.

1.2.2.2. Az Otthontámogatás címén adott juttatás ​

Az Otthontámogatás külön kormányrendeletben meghatározottak szerint a közfeladatok ellátása és közszolgáltatások nyújtása terén foglalkoztatottak széles köre számára 2026. január 1-jétől adható juttatás.

A támogatást

– lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésére vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés (a továbbiakban együtt: lakáscélú hitel) díjának megfizetésére; illetve

– a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítésére

lehet adni [Szja tv. 71/A. § (1) bekezdés].

Az Otthontámogatás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint viseli a közterheket. A közterhekkel összefüggő adókötelezettségeket (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást az Államkincstártól igényli (lehívja) [Szja tv. 71/A. § (2) bekezdés].

Az szja-törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy az Otthontámogatás juttatásával kapcsolatos részletszabályokat (például a támogatásra jogosult személyek köre, a támogatás felhasználási célja, mértéke, igénybevétele, eljárási szabályok, valamint a folyósítás és visszafizetés szabályai) kormányrendeletben határozza meg [Szja tv. 80. § h) pont].

1.2.2.3. A rendvédelmi lakhatási támogatás ​

2026. január 1-jétől kibővült a béren kívüli juttatások köre a rendvédelmi lakhatási támogatással, amelynek részletes szabályai kormányrendeletben kerülnek meghatározásra. Az újfajta támogatás adózási szempontból az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatással (ami 2025. január 1-jétől adható a 35 év alatti fiatalnak lakás bérleti díjának megfizetéséhez, illetve lakáscélú hitel törlesztéséhez) mutat rokonságot, azzal a különbséggel, hogy a rendvédelmi lakhatási támogatáshoz nem kapcsolódik életkori korlátozás, továbbá az nem adható lakáscélú hitel törlesztéséhez. Az említett új támogatást a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv adhatja az általa foglalkoztatott magánszemélynek lakás bérleti díjának megfizetéséhez [Szja tv. 71. § (1c) bekezdés].

A rendvédelmi lakhatási támogatás esetében alkalmazni kell a lakhatási támogatásra [Szja tv. 71. § (1b) bekezdés] vonatkozó egyéb személyijövedelemadó-szabályokat is, így különösen, hogy az újfajta támogatásra is vonatkozik az évi 1 millió 800 ezer forintos lakáscélú keretösszeg, továbbá, hogy a lakáscélú keretösszeget meghaladó rész a rendvédelmi lakhatási támogatás esetében is egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az szja-törvény felhatalmazása alapján a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes szabályai kormányrendeletben kerülnek meghatározásra [Szja tv. 80. § i) pont].

1.2.3. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályozás módosítása ​

1.2.3.1. Az adókiegyenlítés időbeli korlátjának megszüntetése

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből akkor keletkezik jövedelem, ha a magánszemély az általa kötött, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben ügyleti nyereséget ér el, vagyis, ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat (ideértve a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadásokat is). Ha a tárgyévi igazolt kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteség keletkezik; vagyis a kriptoügyletek esetén – a klasszikus árfolyamnyereség típusú jövedelmekhez képest – nincsen az adott ügylet vonatkozásában elszámolható megszerzésre fordított érték. A szabályozási logika tehát az összes adóévi bevételt és kiadást egybeszámítva határozza meg, hogy ügyleti nyereség vagy veszteség keletkezett az adóévben.

Konkrét megszerzésre fordított érték hiányában a több éves kriptoeszköz-vásárlások költsége nem érvényesíthető. A kriptoügyletek ezen sajátosságára tekintettel 2026-tól átalakult az adókiegyenlítés intézménye. A hatályos szabályozás értelmében a magánszemély akkor élhet az adókiegyenlítés lehetőségével, ha az adóévben, illetve az adóévet megelőző 2 év valamelyikében ügyleti veszteséget szenved el és azt a veszteség keletkezésének évében az adóbevallásában feltünteti. A módosítás értelmében a jelenlegi adókiegyenlítésre jogosító kétéves múltbeli időtáv korlátlanná válik, azaz a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző bármely évben (kriptoeszközzel végrehajtott ügyletei alapján) elszenvedett veszteségét figyelembe veheti az adókiegyenlítés mértékének megállapítása során [Szja tv. 67/C. § (5)–(6) bekezdés].

Az adókiegyenlítés során az adóévben vagy az azt megelőző 2 évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója csökkenthető a korábbi évek adóbevallásaiban feltüntetett veszteségek együttes összegével. Természetesen, az adóévet megelőző évek valamelyikében már adókiegyenlítésként figyelembe vett veszteség újra nem vehető figyelembe, csak a megelőző években adókiegyenlítésként még figyelembe nem vett összeg számolható el az adóév, illetve a megelőző 2 év jövedelmének az adójával szemben [Szja tv. 67/C. § (7) bekezdés].

1.2.3.2. Az adókiegyenlítésre vonatkozó nyilvántartás

Az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek olyan részletezettségű nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege. Ez utóbbi összeget az adókiegyenlítést érvényesítő magánszemélynek a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie [Szja tv. 67/C. § (7a) bekezdés].

1.2.3.3. Átmeneti rendelkezés

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó új szabályok szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló, 2026. május 20-áig benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető. Az adókiegyenlítésre jogosító összeg meghatározásakor a korábbi, a 2025. adóévet megelőző bármelyik év adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségként feltüntetett, de adókiegyenlítésként még fel nem használt veszteség is figyelembe vehető [Szja tv. 111. § (2) bekezdés].

1.2.4. Az adómentes jogcímek változásai

1.2.4.1. Banki adathalászat károsultjai részére adott juttatás ​

Banki adathalászat következményeként a hitelintézetek ügyfelei (magánszemély ügyfelei) kárt szenvednek el. Amennyiben a bank a más személy (kibercsalók) által az ügyfélnek okozott kárt (annak egy részét) – méltányossági alapon – megtéríti, úgy ez a juttatás az szja-törvény hatályos szabályozása alapján üzletpolitikai célú juttatásként egyes meghatározott juttatásnak minősül (vagyis kifizetői adózás mellett adózhat).

A 2025. november 20-ától hatályos módosítás eredményeként a jövőben adómentesnek minősül a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele során használt érzékeny fizetési adatokkal való visszaélés, ideértve különösen az előbbiek felhasználásával elkövetett csalási események eredményeképpen fellépő kár megtérítése esetén, bármely jogcímen, a károsulttal szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet részéről fizetett összeg [Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont f) pont].

1.2.4.2. A pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódóan megtérített költségek ​

A pedagógus-továbbképzés rendszerét 2024. december 31-éig a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet határozta meg. Ugyanakkor 2025-ben a pedagógus-továbbképzés rendszere átalakult, és az új szabályokat már egy új kormányrendelet, a pedagógus-továbbképzés rendszeréről szóló 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet] tartalmazza.

Alkalmazkodva a továbbképzés új finanszírozási rendszeréhez, amely a pedagógust alkalmazó munkáltató mellett egyéb szereplőket is bevon a továbbképzésbe és a képzés kapcsán felmerülő költségek finanszírozásába, szükségessé vált egy új adómentes jogcím megalkotása, amely 2025. november 20-ától lépett hatályba és kimondja, hogy adómentes a pedagógus-továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást) (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpont).

Figyelemmel arra, hogy a 419/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba, ezért az új adómentes jogcím – átmeneti rendelkezés alapján – már a 2024. december 31-ét követően adott juttatásokra is alkalmazható [Szja tv. 110. § (1) bekezdés].

1.2.4.3. A sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj ​

Új jogcím alapján adómentes a Magyarországon nyilvántartásba vett sportfióktelep által foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj összege (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.49. alpont). Az adómentes rendelkezésben szereplő sportfióktelep új jogi entitásként kerül szabályozásra a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 18/A. §-ában, amely szerint sportfióktelepnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nemzetközi sportszervezetként elismert külföldi szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott szervezeti egysége minősül.

1.2.4.4. Az UEFA Bajnokok Ligája 2026. évi döntőjével összefüggő juttatások

Figyelemmel arra, hogy 2026. évben a Bajnokok Ligájának döntőjét Budapesten rendezik meg, ezért a nemzetközi kötelezettségvállalásokban foglaltaknak megfelelően szükséges biztosítani az adómentes juttatások körét. Eszerint adómentes az UEFA Bajnokok Ligája (UEFA Champions League) 2026. évi döntőjével összefüggésben az Európai Labdarúgó Szövetséggel (a továbbiakban: UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel, sportszervezettel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások) (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.49. alpont).

1.2.4.5. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztése ​

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete alanyi körének kiterjesztésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: 2025. évi CXXII. törvény) több törvény módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy a csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, illetve örökbefogadói díjban részesülő édesanyák is tagjai lehessenek a rugalmas foglalkoztatást, jövedelemszerzési lehetőséget védett keretek között biztosító, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezeteinek. A módosításnak része az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontjának módosítása is. Ennek értelmében 2026. január 1-jétől a szövetkezeti tagoknak biztosított adómentesség a csecsemőgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, gyermeknevelési támogatásban, illetve örökbefogadói díjban részesülő édesanyákra is kiterjed, így számukra is adómentesen juttatható

a) a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát; valamint

b) élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel (Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpont).

1.2.4.6. Közszolgálati döntőbizottsági jóváhagyással kifizetett sérelemdíj adómentessége ​

A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XCV. törvény 2025. december 18-ától módosítja a közszolgálati döntőbizottsági jóváhagyással kifizetett sérelemdíj adókötelezettségét. Az így kifizetett sérelemdíj a hatályos szabályok alapján az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

A közszolgálati döntőbizottság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben szabályozott, a bírósági munkaügyi jogvitát megelőző jogorvoslati fórum. Annak érdekében, hogy adózási szempontból ne legyen különbség a bírósági és a közszolgálati döntőbizottsági jóváhagyással kifizetett sérelemdíj között, ez utóbbi is adómentessé válik [Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont c) pont].

1.2.4.7. A 14. havi nyugdíjszerű ellátások adómentessége ​

Az egyes törvényeknek a tizennegyedik havi nyugdíj és a tizennegyedik havi ellátás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 2025. évi CXII. törvény módosítása megteremti az ún. nyugdíjszerű ellátásokban (pl. korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, rehabilitációs ellátásban, rokkantsági ellátásban) részesülők esetében a 14. havi ellátás adómentességét (Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.39. alpont). A 14. havi nyugdíj az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.2. alpontja alapján eleve adómentes.

1.2.5. Egyéb módosítások

1.2.5.1. Jog gyakorlása révén megszerezhető részesedés kötelező tartási időszaka induló vállalkozás esetén

2024. január 1-jétől az szja-törvényben kedvező adózási szabályok érvényesek az induló (ún. start-up) vállalkozásokkal összefüggésben. Az egyik ilyen szabály értelmében nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt), ideértve azt az esetet is, amikor a magánszemély a részesedést jog gyakorlása révén a jog alapításakor induló vállalkozásnak minősülő jogi személyben szerezte. A nem bevételként történő minősítés két törvényi feltétele:

a) a részesedés juttatása feleljen meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének; továbbá

b) a munkavállaló, vezető tisztségviselő a (közvetlenül vagy jog gyakorlása által) megszerzett részesedést a szerzést követő, „adómentes” jogszerzés [Szja tv. 77/B. § (12) bekezdés] esetén a jog gyakorlásának megnyíltát követő legalább 3 évig ne értékesítse [Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés m) pont].

A hatályos szabályozás szerint a 3 éves kötelező tartási időszak közvetlenül juttatott értékpapír esetén az értékpapír megszerzésekor, míg jog gyakorlásával juttatott értékpapír esetén a jog gyakorlásának megnyíltakor indul. A hatályos szabályozás nem számol azzal, hogy az utóbb említett esetben (jog gyakorlásával szerzett értékpapír) az opciós jog alapítása időben akár évekkel is megelőzheti a joggyakorlás megnyíltának időpontját. Így az értékesítést megelőző (tényleges tartási) időszak a joggyakorlással megszerzett értékpapír esetén a 3 évnél lényegesen hosszabb is lehet. Az ismertetett szabály ezért úgy módosul, hogy az a kötelező tartási időszak kezdő időpontjaként nem a jog gyakorlásának a megnyíltát, hanem a jog magánszemély részére történő alapítását, a jog megismeréséről szóló nyilatkozat keltét írja elő [Szja tv. 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpont].

Figyelemmel arra, hogy a start-up vállalkozásokra vonatkozó kedvező adózási szabályok 2024. január 1-jétől alkalmazhatók, ezért – átmeneti rendelkezés alapján – az ismertetett módosítás már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzés esetében is alkalmazható [Szja tv. 111. § (4) bekezdés].

1.2.5.2. Az Európai Unió Tanácsa magyar elnökségével kapcsolatos jogviszony szabályainak hatályon kívül helyezése

2024 második félévében Magyarország immár második alkalommal látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. A magyar elnökséggel összefüggő feladatok ellátására irányuló jogviszony keretében végzett tevékenység nem önálló tevékenységként került nevesítésre az szja-törvényben. Figyelembe véve, hogy ez a rendelkezés nevesítetten a 2024. második félévi magyar elnökséghez kapcsolódott, ezért az elnökség végeztével okafogyottá vált a szabályozás [Szja tv. 24. § (1) bekezdés f) pont].

1.2.5.3. Változás a gépjárművek üzemeltetési költségeinek elszámolásánál ​

A 2025. évi LXXXIV. törvény módosítása alapján 2026. január 1-jétől változtak a tevékenységhez használt gépjárművek költségelszámolását szabályozó rendelkezések mind az önálló tevékenységet végző magánszemélyek, mind pedig az egyéni vállalkozók esetében.

A korábbi szabályok alapján az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók valamennyi gépjármű vonatkozásában csak ugyanazon költségelszámolási módot választhatták a teljes adóévre. A módosítás lehetővé teszi, hogy különböző meghajtású gépjárművek (benzin vagy dízel üzemű, hibrid, tisztán elektromos meghajtású járművek) esetében az adózó eltérő költségelszámolási módot választhasson. A választás ugyanakkor nem gépjárművenként illeti meg az adózót, hanem a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportja esetében egységesen ugyanazon elszámolási mód; a hibrid, továbbá a tisztán elektromos gépjárművek csoportja vonatkozásában pedig akár egy másik, de szintén egységesen ugyanazon elszámolási mód választható (Szja tv. 3. számú melléklet IV/7. pont, 11. számú melléklet III/10. pont).

dr. Borók Tímea, dr. Kenderfi Gergely, dr. Kiss Zoltán, Kotánczi Zsófia, Mészáros László, Sziráczki Krisztina és Valler Péter cikkéből, amely az Adó szaklap 2026/4-es számában jelent meg, a fentieken túl megismerheti a társasági adó, az áfa, a kiskereskedelmi különadó, az ekho, a kiva, a gépjárműadó, valamint az adóeljárási jogszabályok valamennyi változását.

Az Adó szaklap 2026/4-es számában olvashat még többek között az éves bevallásokról, a számlakibocsátás újdonságairól, a VIDA-koncepcióról, és a minimálbér adózásban betöltött szerepéről.

Forrás: ado.hu