Jelen írásunkban azt az esetet vizsgáljuk, amikor egy gazdasági társaság („A” kft.) egy másik gazdasági társaságban („B” kft.) meglévő részesedését (üzletrészét) apportálja be egy harmadik gazdasági társaságba („C” kft). A jogügylet számviteli, társasági adó és általános forgalmi adó aspektusait tekintjük át.
| Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról – 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról |
Amennyiben az apportálás gazdasági társaságok között történik, abban az esetben az apportáló társaságnak az apporttárgy nyilvántartási (könyv szerinti) értékének és az alapító okiratban meghatározott értékének különbözete szerint bevétele vagy ráfordítása keletkezhet. Mindez kihat az adózás előtti eredményre is, és a társasági adó alapját is érinti.
Az apportáló társaság adóalapja az apportálással összefüggésben a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dz) pont pontjában foglaltak szerint csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy amennyiben „A” társaság a „B” társaságban meglévő részesedését a korábbiakban a szerzéstől számított 75 napon belül az állami adóhatóság felé bejelentette, és azt a könyveiben az apportálást megelőzően legalább egy évig az eszközei között folyamatosan kimutatta, a részesedés árfolyamnyereséggel történő apportálásakor csökkentheti az adózás előtti eredményét.
Az apportáló társaságnál az apportált részesedést a számvitelben az alábbiak szerint kell kimutatni.
A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 84. § (2) bekezdés b) pont].
Amennyiben viszont a társaságnál a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott, és gazdasági társaságba apportált részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke több, mint annak a létesítő okiratban meghatározott értéke, a különbözetet részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni az Szt. 85. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
Ha a forgóeszközök között kimutatott részesedés apportálása nyereséggel történik, annak összegét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni. Amennyiben az apportálás eredménye veszteséges, akkor a vesztséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell a könyvekben szerepeltetni.
A továbbiakban a részesedés-apport általános forgalmi adót érintő vonatkozásaival foglalkozunk.
Mivel az apportálás nem ingyenesen történik, hanem ellenérték fejében, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Áfa tv.) főszabálya szerint adófizetési kötelezettség keletkezik e gazdasági eseménnyel kapcsolatban (mivel az apport is termékértékesítésnek minősül). Az apportba adott vagyontárgy ellenértéke pedig a cserébe kapott üzletrész lesz.
Az Áfa tv. 17. § (1) bekezdése értelmében azonban nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
Az első ilyen feltétel, hogy az apportot fogadó, szerző társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.
A második feltétel, hogy az adóalany – amelybe az apportálás történik, vagyis a példánk szerint „C” társaság – kötelezettséget vállaljon arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az Áfa tv.-ben szabályozott jogok és kötelezettségek – az Áfa tv. 18. § (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik.
A harmadik feltétel, hogy az apportot szerző társaság sem a szerzéskor, sem azt követően nem rendelkezik olyan különleges áfa jogállással, amely a vállalt kötelezettség teljesítését gátolná, vagy csorbítaná.
Amennyiben a felsoroltak bármelyike nem teljesül az apportra vonatkozóan, a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll és áfa fizetési kötelezettség keletkezik.
Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az apport az Áfa tv. hatálya alá tartozó tevékenységnek minősül, így annak bizonylatolására a számlázásra (Áfa tv. 10. fejezet) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizonylaton ilyen esetben fel kell tüntetni azt a tényt, hogy az Áfa tv. 17-18. § alapján nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.
Forrás: ado.hu
Hírlevél feliratkozás
Vélemény, hozzászólás?